37315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukornak, szörpnek és cellulozénak tengeriből való előállítására

- 3 -szörp előállításához szükséges sűrűségig bepárologtatjuk. A derítő szer hőhatásával együttesen a cukortartalmú nedvben vagy tisztátlan cukoroldatban rendszerint előforduló tisztátlanságokat oldhatatlanokká teszi, minek folytán a nedv nyomban deríttetik. Mielőtt a derítő szert a fölhevített cukortartalmú nedvbe visszük, az abban levő anyagok közönséges keveréket képeznek és egymásra vegyi hatást nem gyakorolnak, ebben az alakban pedig jellegzetes vegyi tulajdonságaikat bármily hosszú időn át megtartják és szállításra vagy közvetlen használatra alkalmas állapotban vannak. A derített cukortartalmú folyadékot, amint azt föntebb ismertettük, gyors bepárologtatás útján sűrű, szörpszerű állapotba hozzuk, amikor is az már derítve és finomítva van és ártalmas anyagokat nem tartalmaz. Magnéziumszulfát helyett aluminiumszulfátot is alkalmazhatunk. A nedvet végül vákuumkészülékben kristályosított cukorrá vagy tisztított szörppé sűríthetjük be. A kivánt hatást a tengeriszárban azáltal is elérhetjük, hogy a tengerit akként ültetjük el, hogy a szárak sűrűn álljanak egymás mellett; ezután a szárakat sterilizáljuk és tovább nőni hagyjuk, miáltal a cukortartalom nagyobbodván, a sejtszövet sokkal jobban kifejlődik. A tengerinek egy másik mezei kezelésénél a szárnak rendellenes fejlődését azáltal mozdíthatjuk elő, hogy a tengericsöveket a termő növény száráról akkor távolítjuk j el, midőn a szemek még éretlenek, de nem I később, mint amidőn még a szemek lágyak és tejnemű nedvet tartalmaznak. Ennek hatása az, hogy a növény élete jelentékenyen meghosszabbíttatik, még pedig 50—75 nappal, mely idő alatt a sejtszövet sokkal jobban kifejlődik, mintha a szemeket megérni hagyjuk. Ugyanezen eredményt, csakhogy az éretlen szemeknek föláldozásával érjük el akként, hogy a tengerit azáltal sterilizáljuk, hogy vagy a virágzás előtt az ágbogokat lenyessük vagy pedig a szárakat sűrűn ültetjük be, például 8—10 cm. távolságra egy sorban, míg a sorok körülbelül 1 m. távolságban vannak egymástól úgy, hogy a csövek fejlődése megakadályoztassák. A leírt módon kezelt tengeri csak kevés kovasavtai'talmú anyagot halmoz föl a szár külső héján vagy burkolatán vagy ennek belsejében. A szárnak egész struktúrája ennek folytán lágyabb és több szövetet tartalmaz, mint mikor a szárak a rendes viszonyok között nőnek. A kovasavas anyagnak aránylag csekély mennyisége megkönynyíti az anyagnak tisztítását az oldható tisztátlan ságoktói "mosás és nyomás által és a rostnak megmunkálását megkönnyíti. Továbbá egyenletes pépes terméknek előállítását teszi lehetővé, mert a rostok és a sejtszövetek körülbelül azon alkalmas arányban mutatkoznak, mely jó papir előállításához szükséges. Mindezen szempontokból a jelen találmány szerint kezelt szárak jelentékenyen eltérnek azon tengeriszáraktól, melyek közönséges viszonyok között fejlődtek ki. A leírt kezelés a növénynek teljesen új értéket kölcsönöz, azt mindazon ipari célokra alkalmassá teszi, melyekhez pépes rostanyag szükséges, például papírgyártásnál, kiváló minőségű cellulóza gyártásánál, továbbá pyroxylin, füstnélküli lőpor, celluloid, kollodium stb. előállítására. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás cukornak, szörpnek és collulózának tengerinövényből való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a csövek éretté válásának megakadályozása után tovább növesztett szárnak nedvét extraháljuk) derítjük és sűrítjük, míg a szárnak rostanyagát cellulózává dolgozzuk föl. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a nedvet a derítés előtt neutralizáljuk, a derítés után pedig hevítjük és a kicsapott tisztátlan ságoktói elkülönítjük. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja a nedv derítésére, jellemezve azáltal, hogy a nedvet stearinsavval és a könnyű földfémek szulfátjaival kezeljük.