37295. lajstromszámú szabadalom • Tartányszerkezet fatörzsek impregnálására és festésére szolgáló telítőanyagok befogadására

öntés előtt mázzal látjuk el, vagy pedig a körülöntés után mázoljuk vagy öntjük körül a kötőanyaggal. Hogy a törzsnek vagy megmunkált fadarabnak homlokfölülete a jelen találmány értelmében képezett süveg belsejében tökéletesen szabadon tartassék, különböző módon lehet eljárni, pl. úgy, hogy a kezelés alatt álló fadarab homlokfölületére valamely megfelelő töltőanyagot helyezünk, mely a süveg fenekének a fadarab homlokfölületével való érintkezését megakadályozza s amennyiben e töltőanyag a később alkalmazott töltőanyagot nem bocsátanáát,helyéről eltávolítjuk, ami ez anyag természetének megfelelően vagy valamely oldószernek bevezetése révén, vagy mechanikai szétzúzás segélyével, vagy pedig más alkalmas módon történhetik. Oly módon is lehet eljárni, hogy az alakítható anyagból álló, előre elkészített tartányt, mely az impregnáló szer befogadására szolgál, széleivel a törzs köré illesztjük és esetleg előzőleg eszközölt megpuhítás után, kalapálás segélyével illesztjük hozzá tömítően a törzs kerületéhez. Ez eljárásnál egészen közömbös, hogy vájjon a szélek vagy peremek a festéktartányon már megvannak-e, vagy pedig a törzzsel való összekapcsolás alkalmával képeztetnek-e ki. Az utóbbi esetben a peremek képezése olyan anyaggal való körülöntés segélyével történik, amely anyag a festéktartány többi részeinek anyagától különböző lehet. Minden esetben igen tökéletes kapcsolat jön létre, anélkül, hogy külön sajtolásra lenne szükség. A körülöntés alkalmával szükséges külső forma pl. azáltal képezhető, hogy az alakítandótartány fenekén, illetőleg ha a tartány csakis a körülöntés alkalmával kepeztetik, magán a fán egy köpenyt alkalmazunk, mely az impregnáló anyag tartányának kiképezése után is megtartható. A mellékelt rajzlapon a találmány tárgyát képező eljárásnak néhány kiviteli példája van bemutatva, hol az 1. ábra a legegyszerűbb kiviteli módozatot, míg a 2—5. ábrák annak módosításait tüntetik föl. Valamennyi kiviteli példát azon alapgondolat foglalja össze, hogy a festéktartányt egészben vagy részben képező alakítható anyagnak minden utólagos kalapálása vagy utánsajtolása elesik és hogy az említett anyag egyáltalában nem kötőanyag gyanánt szerepel, mint az a megolvasztott ólommal való valamennyi ismeretes tömítésnél történik, hanem egy külső, saját feszültsége folytán a törzsnek minden vetemedésétvagy megrepedezését megakadályozó s egyszersmind tömítő festéktartányt alkotó süveg képeztetik, hol a körülöntés alkalmával a szükséges tömítőkapcsolatokat tisztán csakis az öntéshez használt anyagnak összehúzódása hozza létre. Az 1. ábra szerint az (a) fatörzs a festéktartányt képező (b) süveggel van ellátva, mely körülöntés segélyével helyeztetik föl és eközben a törzzsel bensőleg összekapcsoltatik. A (b) tartány belsejében a fatörzs homlokfölülete előtt, egy (c) kamra képeztetik, mely a (d) csőkarmantyú közvetítésével a nyomóközeget tartalmazó tartánnyal hozandó kapcsolatba. A festéktartánynak (e, e) szélei eközben a szükséges tömítő kapcsolatot képezik. A (c) kamra pl. az által képezhető, hogy a törzsnek homlokfölületére, a (b) tartány alakítása előtt, megfelelő vastagságú rétegekben valamely alkalmas töltőanyagot helyezünk, melyet a tartány kiformálása után [eltávolítunk vagy föloldunk és esetleg azonnal fölhasználunk az impregnálásra. Az így képezett süveg megakadályozza a vetemedését anélkül, hogy külön körülszorításról kellene gondoskodni. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak szerint az előzőleg elkészített festéktartány szélei segélyével később erősíttetik a fatörzs köré. A szerkezetnek e kivitelénél a töltőanyag alkalmazása elmaradhat. A szerkezet oly módon is foganatosítható, hogy a 3. ábra értelmében az alakítandó kamrát csak részben készítjük el előfe, míg a hiányzó részt, vagyis a törzsöt körtilfogó széleket, körtilöntés segélyével vagy más alkalmas módon a fölillesztés alkalmával állítjuk elő. A (c) kamra kiképzésére töltő-