37231. lajstromszámú szabadalom • Gép üvegpalackok előállítására

gyűrűminta ezen helyzetet foglalja el s az üveg be van öntve, valamint a körte is át van szúrva, elegendő a (4) gyűrűmintát a (3) helyzetbe lehúzni, miközben a mintában levő üveg, mely az alakítandó palacknak teljesen elkészült gyűrűjét képezi, a min­tából, ennek alkalmas alakja folytán, nem csúszhat ki úgy, hogy az üveg a mérőmin­tában levő üvegmennyiség rovására kihú­zatik s ily módon a palack nyaka képződik, mely tetszőleges hosszúra nyújtható. A 2. és 3. ábra ezen műveletnek a 34213. sz. pótszabadalommal védett géppel való végre­hajtását tünteti föl. Az üveg az (5) mérő­mintába öntetik, míg az ezen mintát elzáró (4) gyűrű a (6) tövisre van erősítve s a (7) emelőkar segélyével föl s alá mozgatható. Az üvegkörte átszúrása a (8) csövön kívülről bevezetett s a (6) tövisnek a gyűrűmintá­nál végződő hosszanti furatán áthajtott sű­rített levegő segélyével történik. Mihelyt az üvegkörte átszúratott, a gyűrűmintát a (7) emelőkar segélyével a (3) helyzetbe sü­lyesztjük, mely mozgás alatt a nyak ki­húzatik s a végleges minta összezáródik. Ugyanezen módszer oly gépeknél is alkal­mazható, melyek az üvegkörtét megfordítják, mint pl. a törzsszabadalomban 28823. sz. és az első pótszabadalomban 33559. sz. vé­dett gépek. Könnyen belátható, hogy ezen ered­ményt, akkor is elérhetjük, ha a gyűrű­minta lesülyesztése helyett a mérőmintát emeljük föl, amennyiben a lényeg ugyanaz marad. Az öblös üvegtárgyak előállítására szol­gáló berendezésnek a 4. ábrán fölttintetett kiviteli alakja a gép fölső résaén egy mérő­mintát és egy gyűrűmintát, a gép alsó ré­szén pedig egy közbenső mintát tartalmaz, melyben az üvegtárgy a végleges alakot megközelítő alakra tesz szert, végül pedig egy készrefúvó mintát, mely a gép középső részén van elrendezve s az üvegtárgy vég­leges alakját adja meg. Ezen kiviteli alak szerint a találmány lé­nyege a közbenső minta alkalmazásában áll, mely minta az üvegkörtét csak részben fogja körül, ámbár olyan alakkal és elrent dezéssel is bírhatna, hogy az üvegkörtét teljesen magába zárja. A (9) mérőminta fölső része (10) szurony­zárral van ellátva s csuklósan van egy (11) tengelyre szerelve úgy, hogy a (11a) fogantyú és a kettős (12, 13) vonórudak segélyével kétfelé nyitható. A mérőminta alatt a (18) tengelyre, mely a (20) meg­akasztó kilinccsel fölszerelt (19) kézikerék segélyével 180°-kal elforgatható, a kettős (21) gyűrűminta van ágyazva, mely alatt a a (9) és (21) minták függélyes középtenge­lyének irányában a (22) végleges minta fog­lal helyet, melynek két fele a (23) tengely köriil elforgatható. A (22) mintába egy (24) fenék illik, melyet a (26) oszlop körül el­forgatható (25) kar hord úgy, hogy a (24) fenék a (26) oszlop tengelyére vonatkozólag a rajzon látható helyzettel szimmetrikus helyzetbe hozható. A gép alsó részén foglal helyet a (27) közbenső minta, mely a (28) kéziemelő és (29) rúd segélyével a szükséghez képest fölemelhető vagy lesülyeszthető (30) rúdra van erősítve. A leírt berendezés működési módja a következő: Az üveget a (9) mérőmintába öntjük és a (10) zárat beillesztjük, azután pedig a (31) nyíl irányában, a (18) tengely furatán ke­resztül ismert módon s ennélfogva föl nem tüntetett szerkezetek segélyével levegőt fuvatunk be, mely a gyűrűt létrehozza és az üvegkörtét pl. a törzsszabadalomban le­írt módon átszúrja. Ugyanezen okból a (21) gyűrűminta, valamint a szétnyitására és mozgatására szolgáló szerkezet is csak váz­latosan van föltüntetve, mely utóbbi szerke­zetek a szóban forgó gép berendezésétől különben is függetlenek. Ha az üvegkörte már elő van állítva, akkor a (9) mintát szétnyitjuk s a körtét a (21) gyűrűmintával és (18) tengellyel együtt a (19) kézikerék segélyével pontosan 180°-kal elforgatjuk. A (22) mintának ez alkalommal nyitva kell lennie, vagyis a (24) fenék a föltüntetett helyzetből a szimmetrikus hely­zetbe van forgatva. Most a közbenső (27) mintát a (28, 29. 30) rúdazat segélyével

Next

/
Thumbnails
Contents