37173. lajstromszámú szabadalom • Berendezés többszörös telefonálás, ill. telefonálás és telegrafálás számra egyazon vezetékek használatára

- 2 vevőnek föl kell vennie, az (AMD) pontokon át mellékzárlatba kapcsoltatnak és ennek folytán erősen gyöngíttetnek. Azonban az amúgy is gyönge mikrodonáramok minden gyöngítése kiküszöbölendő. Ezen gyöngítést azáltal csökkenthetjük, hogy az (MA) és (MD) vezetékágakba megfelelő nagy ellenállásokat kapcsolunk be, ez azonban azon hátránnyal jár, hogy a (P) állomás áramát ezen ellenállások erősen gyöngítik. Egy további akadály, mely eddigelé leküzdhető nem volt, az, hogy a két(MABN) és (MDCN) vezetéknek oly célból, hogy a gyakorlati kivitelben a két áramkör ne zavarja egymást, nemcsak egyenlő ohmos ellenállással, hanem egyenlő látszólagos ellenállással is kell bírnia. Végül az eddigelé ismert berendezések legnagyobb hátránya az, hogy az elektrostatikus kapacitásnak egyrészt az (MA) és (MD) vezetékágak, másrészt a (BN) és (CN) vezetékágak között gyakorlatilag véve, nullái kell egyenlőnek lennie, minthogy az elektrostatikus kapacitás folytán a nagy periódusszámmal bíró távbeszélő áramban lényeges veszteség áll elő. A fölsorolt hátrányokat a jelen találmány segélyével egyszerű módon küszöböljük ki. A mellékelt rajzon az 1. ábra a már leírt és ismert alapgondolat föltüntetését és a 2. ábra a találmány alapgondolatának föltüntetését adja; a 3. ábra a tekercs metszete; a 4. ábra a találmányi gondolatnak több távbeszélő vonalhoz való alkalmazását mutatja és az, 5. ábra a találmányi gondolatnak több oly távbeszélő vonalhoz alkalmazását ábrázolja, melyek közül egyesek egymással kapcsolatba hozandók. A 2. ábrában azon részek, melyek az 1. ábra hasonló részeinek felelnek meg, az ott használt betűkkel vannak jelölve; (P) ezen esetben egy vázlatosan rajzolt Morse-adót jelöl, mely (H)-nál a földdel van összekötve. A távíró vezeték az (M) pontnál az (A) és (D) pontok felé ágazik el, melyektől a vonalvezetékek indulnak ki. A vevőállomás a 2. ábrában nincsen föltüntetve. A (TI) távbeszélő a mikrofonnal itt is a (DA) ágba van bekapcsolva s a (p) telepből, (m) mikrofonból és a (t) mikrofóntekercsből áll, melynek szekundér tekercse a (TI) távbeszélővel sorosan van kapcsolva. Az (MA) és (MD) elágazások indukciós ellenállásokat képeznek, melyek a közös (ST) vasmagra vannak tekercselve (2. és 3. ábra). A mag tekercselése a következőképen történik: Az (MA) vezetékág az (MD) vezetékággal együtt egy közös orsóra ellentétes irányban van tekercselve (3. ábra), és pedig úgy, hogy a vezetékek nagy része, együttesen van tekercselve, vagyis az egyik vezetékág csavarulatai a másikkal 'egymás mellett és egymás f ölött fölváltva fekszenek ; a 3. ábrán az egyik vezetékág sodronya sraffirozás által van a másiktól megkülönböztetve. A 2. ábrában a nyilak jelzik, hogy a (Cd), illetve (gh) részek ellentétes értelemben vannak a magra tekercselve. Az (MA) ágnak a 2. ábrában (ab)vel, a 3. ábrában (al bl)-el jelölt kis része az (MD) ágtól függetlenül van tekercselve és ép így az (MD) ág (ef), illetve (el fl) része is az (MA) ágtól függetlenül van tekercselve. A két (MA) és (MD) vezetékág ohmos ellenállása az ismert mérőmódok értelmében könnyen tehető egyenlővé. Hogy a vezetékágak látszólagos ellenállása, tehát az indukció folytán bekövetkező ellenállásnövekedése is egyenlő legyen, az (ST) mag könnyen eltolhatóan van elrendezve. A 3. ábra szerint a mag pontosan ép oly hosszú, mint a tekercs. Ha pl. az (MA) ág nagyobb indukcióval bír, mint az (MD) ág, akkor a magot jobbra kelleltolni úgy, hogy most az. (MA) ágnak önmagában tekercselt (al bl) része (3. ábra) és így az egész (MA) vezetékág kisebb indukciót kap, míg az (MD) vezetékág indukciója változatlanul marad. Magától értetődik, hogy az (ST) magot a tekercsnél rövidebbre is készíthetjük, miáltal az indukciós ellenállások még hatásosabb változtatását létesíthetjük, mert ha pl. a magot