37165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására

Megjelent, 1906. évi október hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 37165 szám. IV/d. OSZTÁLY. Eljárás sajtolt élesztő előállítására. KRUIS KÁROLY MŰEGYETEMI TANÁB PBÁGÁBAN ÉS F. RINGHOFFER CÉG SMICHOWBAN. Pótszabadalom a 30734. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1906 március hó 1-je. A törzsszabadalomban leírt eljárás végrehajtásához friss burgonyára és friss répára van szükség, miért is ezen eljárás alkalmazása ezen termények szürete utáni időre, vagyis a téli hónapokra van megszorítva. A jelen találmány tárgya már most ezen eljárás oly irányú továbbfejlesztése, mely lehetővé teszi, hogy az egész év folyamán állíthassunk elő sajtolt élesztőt répából és burgonyából gabona alkalmazása nélkül. A találmány értelmében ez azáltal történik, hogy a törzsszabadalom szerinti eljárás végrehajtásánál keletkező répa- és burgonyamaradványokat a nyáron előállítandó élesztő számára tápanyag gyanánt használjuk. A törzsszabadalom szerinti eljárás végrehajtásánál maradvány gyanánt keletkező répa- és burgonyapép, melyek közül az előbbi 30—50%, az utóbbi pedig körülbelül 20% levet tartalmaz, gyönge melegben megszáríttatik és ily módon tartóssá válik. A burgonyapép szárításánál a csirizképződés elkerülésére, a hőmérsékletnek nem szabad 50° C.-on fölül emelkedni. Ha alkalmas szárítókészülékeket alkalmazunk, melyek bő légáramlást idéznek elő, a pépet már egy óra alatt légszáraz és így tartós állapotba hozhatjuk. A szárított répamaradvány földolgozásánál ezt ötszörös mennyiségű langyos vízzel tésztává keverjük és félórai pihenés után kisajtoljuk, mire újból vízzel keverjük és ismét kisajtoljuk. Tapasztalatilag a szárított répamaradványok súlyának 50%-a megy emellett oldatba. Az első kilúgzás alkalmával nyert lé koncentrációja 10—11 saccharométerfok, a második kilúgzásnál nyert oldaté pedig 3—4 sacckarométerfok. Egy harmadik kilúgzás csak 0-8—1 sacckarométerfok sűrűségű oldatot adna, tehát azt már nem érdemes elvégezni. A kilúgzásnál visszamaradó anyagot jó takarmány gyanánt használhatjuk. Az ily módon előállított répalének az élesztő termelésére alkalmas tápoldattá való változtatására, a répaléhez megfelelő mennyiségű nitrogén- és foszforsavtartalmú tápanyagokat adunk, mire az oldatot sterilizáljuk és leszűrjük. Nitrogéntartalmú tápanyag gyanánt malátacsirák és különböző élesztőkivonatok jól váltak be, foszforsavforrás gyanánt pedig szuperfoszfátoldat. A törzsszabadalom szerinti eljárás végre-I hajtásánál keletkező burgonyamaradékok