37162. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem alumínium kloridból álló deporalizáló és gerjesztő folyadékokkal
Megjelent 190(í. évi október lió öl-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 87162 szám. Vll/g. OSZTÁLY. Galvánelem aluminiumkloridból álló depolarizáló és gerjesztő folyadékkal. FEMEBLING HENRIK ADOLF MANÓ VILMOS LAJOS KEBESKEDŐ ÉS PÖRSCKE FRIGYES VILMOS MÉRNÖK HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 április hó 6-ika. Jelen találmány azon tény fölismerésén alapul, hogy az aluminiumchlorid (A12 C16 ) nagy chlórtartalma folytán igen célszerűen alkalmazható depolarizáló folyadék gyanánt oly galvánelemekben, melyeknek depolarizátora (pozitiv elektródája) barnakőből áll. Különösen alkalmas pedig ezen chlorid a galvánelemeknél azért, mert egyúttal a negatív elektróda gerjesztő folyadéka (elektrolyt) gyanánt is fölhasználható, minek következtében az ilyen elem egyetlen folyadékkal szerkeszthető meg, míg a szón-barnakővaschlorid elemeket a vaschloridnak (Pea Cl„) a cinket föloldó tulajdonsága miatt mindig két folyadékkal kell ellátni, mi mellett a vaschloridnak a negatív cinkelektródához való átlépése (diffúziója) még diafragmák alkalmazásával sem akadályozható meg teljesen. Az aluminiumchlorid hatása az áramkör zárása esetén a következő módon nyilvánul : - -A cinkelektródán fölszabaduló hydrogén a mangánperoxyd (MnOa ) fölbomlása mellett az aluminiumchlorid chlórjával úgy egyesül, hogy szabad chlór fejlődik, mely igen kitűnő depolarizátor s a barnakő depolarizáló hatását elősegíti, amellett pedig az elemnek nagy, l.-8—2 Volt feszültséget kölcsönöz. Az aluminiumchlorid mint gerjesztő folyadék a negatív cinkelektródánál semmiféle helyi hatást sem hoz létre, mivel az aluminiumchlorid képződési hője nagyobb, mint a cinkchloridé (ZnCl2 ). Igen előnyösen alkalmazható az alumiminimchlorid száraz elemben gerjesztő folyadék (elektrolyt) gyanánt, ha magnéziumoxydot (MgO) adunk hozzá, mivel az aluminiumchlorid - oldat csekély mennyiségű (körülbelül 5—10 súlyszázalék) magnóziumoxyd vagy magnéziumkarbonát hozzáadása és ennek föloldása után kocsonyaszerű, I ragadós alumínium-magnézium hydrochlorittá merevedik, mely a hő hatása alatt nem olvad meg ismét s kitűnő vezető képességgel bír. Mivel az ilyen chlorid a párolgás folytán föllépő vízveszteség miatt igen könnyen összeszárad s ennek következtében a kocsonyaszerű elektrolytnak az elektródákkal való érintkezése esetleg megszűnnék, a chloridot egy külön edényben állítjuk elő s megmerevedés után széttörjük és szétdörzsöljük, úgy hogy a chlorid nehezen folyó, tésztanemű halmazállapotot vesz föl.
