37131. lajstromszámú szabadalom • Sajtolt vasbetétes betonlemezfödém

Az így összetartozó bevágások U - alakú gömbölyű vasból készült (m) ferde átfogó kengyeleket helyezünk, ezeket az erre ké­szített fogóval meghúzzuk és az övbevágá­sokba bekopogtatjuk, az alsó övön a be­vágást határoló (11) tüskét a kengyelre rá­kalapáljuk. A fölső öv bevágásaiba a ken­gyelt (n) rögzítő kapoccsal beszorítjuk és a kapocs (nl) ágait az öv alá hajtjuk. A két tartó anyagainak egymás fölötti elcsúszását a kapocs is akadályozza. Ezután az (m) kengyel (ml) szárait keresztezésbe hozzuk, úgy hogy végeik közti távolság közel egyenlő legyen a (bl) betontartó fölső övé­nek szélességével, a szárakat az (m2) ke­resztezési ponton sodronnyal összekötjük és a hengerelt tartó fölső övén fölfekvő pont­jaik közül befordítjuk a (bl) gerenda nyo­mott övébe olyképen, hogy a végek még 2—3 cm. mélyen legyenek az öv külső határoló síkjától. Ily ferde átfogó kengyelek a tartó egész hosszában helyeztetnek el; helyüket, egymástól távolságukat és irányu­kat a tartók érintkezési fölületén keletkező hosszirányú nyiró erők szabják meg. A ken­gyelek e nyiró erők fölvételére méreteztet­nek. Ha a ferde átfogó kengyeleket el­helyeztük, rakjuk föl a könyöklemezekkel egy időben a födémlemezeket, azután he­lyezzük el a merevítő bordák vasbetéteit és végül az összes üregeket kibetoni­rozzuk. A sajtolt könyöklemezek (kl) fölfekvési horonnyal, (k2) kitámasztó kúpokkal, (k3), kengyelhornyokkal, (k4) fölfekvési vállazat­tal és végeiken a menyezetvakolat mere­vítő bordák fölfekvési vállazatát körülfogó (k5) fészkekkel bírnak. A könyöklemezek hosszúsága egyenlő a födémlemezek széles­ségével. A (d) födémlemez alakját is szükséges volt megváltoztatni és pedig a (d4) mere­vítő borda horonyát a végeken (d8) kiszé­lesítésekkel láttuk el, hogy így a merevítő bordáknak a tartókhoz csatlakozó kereszt­metszetét megnöveljük és nyiró erők föl­vételére alkalmasabbakká tegyük. Ugyanez okból vált szükségessé a lemezek végeit d9) homorú fölülettel határolni és a (d4) merevítőborda horonyoldalait (dlC) függő­leges fogazattal ellátni. Az 1. ábrán föltüntetett elrendezésnél a hengerelt tartó hordképességét a gerendá­hoz csatlakozó fölső födémlemezeknek a nyomott öv munkájába való bevonása által növeljük, e célból a lemezek csatlakozásá­nál megfelelő T keresztmetszettel biró (bl) betontartót létesítünk, amelyet a hengerelt szükség esetén rácsos tartókhoz a vas és beton közti fölületi kötésen kívül még (m) ferde átfogó kengyelekkel is hozzákötünk, úgy, mint előbb, sőt szükség esetén a hú­zott öv vasmennyisége még gömbölyű vas­betétek elhelyezésével is növeljük, melye­ket a kengyelekhez kötünk. Könyöklemezek itt nincsenek, így a kengyelek egyforma erőseknek készülnek és ott, ahol a hossz­irányú nyíróerők nagyobbodnak, sűrűbben helyeztetnek el. Rácsos tartónál a kapcsolás a két tartó között még teljesebb. A fiók­gerendák keresztmetszeteiben változatlanok maradnak, de mivel a leszorító párnák és a merevítőbordák velük egyszerre készül­nek, a keresztkötések elmaradnak. A fiók­gerendák oly szélesre készülnek, hogy a hosszirányú nyiróerőknek a puszta beton ellent tudjon állni. A fiókgerendák fölső övében levő vasbetétek erősebbeknek vétet­nek, mert a födémlemezek főtartó, nyomott övének munkájában csak úgy vesznek részt, ha a fiókgerenda a hajlításnak a víz­szintes irányban is elleut tud állni. A födémkerítésnél első sorban a húzott öv gömbölyű vasbetétei, azután pedig a ferde átfogó kengyelek helyeztetnek el, ezután készülnek el az állványok és helyez­tetnek el a födémlemezek, majd a fiók­gerendák és a merevítőbordák betétei, és végül az összes üregek kibetoniroztatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 36962. sz. törzsszabadalom 4. igényé­ben védett sajtolt vasbetétes betonlemez javított foganatosítási alakja, jellemezve a (d4) merevítőborda horony végeinek (d8) kiszélesítése, oldalainak (dlO) függő­leges fogazása és a végek fölfekvési vállazata fölső részének (d9) homorú fölülettel való határolása által.

Next

/
Thumbnails
Contents