37117. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet önműködő tengeralatti gyújtókészülékek számára

- 3 — kiképezett (22) csap illeszkedik. A föltün­tetett helyzetben a (17) inga kilengés elle­nében rögzítve van, minek következtében az akna gyújtószerkezete, mely igen vál­tozatos alakban foganatosítható és pl. a használatos alakok egyikét veheti föl, nem működtethető. Midőn azonban a (2) membrán lenyo­módva az (1) tengelyt bizonyos mértékben letolja, a (19) emeltyű a (20) csap körül elforog és következésképpen a (21) csap­ágy elhagyja a (22) csapot. A (17) inga ekkor szabadon kilendülhet. Az ingának ezen szabaddá tétele a hydrostatikai nyo­más azon első fokozatának felel meg, mely­nek hatása alatt a (2) membrán a (4, 5) vagy (6) rúgók erejét leküzdve lefelé nyo­módik. Midőn aztán a (2) membrán annyira lefelé nyomatik, hogy a (11) tányér a (13) rúgót összenyomja, a (19) villaemeltyű fölső ágán elrendezett (23) gyürűszelet a (23a) val jel­zett helyzetbe jut és a (17) ingát rögzíti; ezen helyzetnél tehát az akna nem robban­hat föl. Az előzőkben leírt ingás elrendezés ter­mészetesen csak példaképpen van fölhozva, tehát független a találmány tárgyától, ameny­nyiben maga a gyújtókészülék és ennek működtető szerkezete tetszőlegesen fogana­tosítható. A jelen találmánnyal két teljesen eltérő hatást érünk el. Az (1) tengely mozgásá­nak első, a gyújtókészüléket szabaddá tevő része csak kisebb hydrostatikai nyomásnál következik be, mely kezdődhetik például 50 cm.-nyi vízoszlop nyomásánál és terjed­het 10 méteres vízoszlop nyomásáig. Ha azután az akna 10 méternél nagyobb mély­ségbe jut, a második (8 vagy 13) rúgó is összenyomatik, az (1) tengely tovább mozog lefelé és a gyújtókészülék működtetése elle­nében rögzíttetik. Az akna tehát csak bizonyos meghatáro­zott mélységben működik, ez alatt és fölött azonban már nem robbanhat föl. Ha az aknára valamely szomszédos akna robbanásának lökése hat és az ezen robba­násból keletkezett nyomás a fönt említett határértéket, pl. 10 m.-t túllépi, akkor úgy az egyik, mint a másik elrendezésnél az (1) tengely a (8) vagy (13) rúgó összenyo­mása közben lefelé mozog és a gyújtóké­szüléket rögzíti. A gyújtókészülék rögzítése tehát pontosan abban a pillanatban követ­kezik be, melyben a szomszédos aknának lökése a biztosítandó aknára hat. A találmány tárgyát képező szabályozó szerkezet tehát lehetővé teszi, hogy egy­részt megszabjuk azon mélységet, melyben az akna fölrobbanhat és így megakadályoz­zuk a fölszabadult úszó aknáknak robbaná­sát, másrészt pedig megakadályozzuk a sympathetikus robbanást, melynek előzmé­nye nagyobb hydrostatikai nyomást létesít, mint amilyennél az akna fölrobbanhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabályozó szerkezet önműködő, tenger alatti aknák gyújtókészüléke számára, jellemezve egy vagy több rúgó segélyé­vel egyensúlyban tartott és a környé­kező víz hydrostatikai nyomásának kitett rugalmas membrán és egy ezen mem­brán segélyével hosszirányban eltolható tengely által, mely a membrán lenyo­módása alkalmával a gyújtókészüléket előbb kikapcsolja, azután pedig újból rögzíti és így az aknát hatástalanná te­szi, mihelyt a membrán bizonyos mér­téken túl lefelé nyomódott, oly célból, hogy az akna fölrobbanása megakadá­lyoztassék, mihelyt a bizonyos mélység alá sülyedt, vagy ha a membránra ható nyomás egy vagy több szomszéd akna fölrobbanása folytán bizonyos határon túl növekszik. 2. Az 1. alatt igényelt szabályozó szerke­zetnek egy foganatosítási alakja, jelle­mezve egy, a hydrostatikai nyomás se­gélyével két különböző erejű rúgórend­szer nyomása ellenében működtetett, a gyújtókészülék tengelyére ható (2) mem­brán által, mely aszerint, amint a hy­rostatikai nyomás csupán a gyöngébb vagy mindkét rúgórendszer feszerejét küzdi le, oly mértékben hajlíttatik ki, hogy a behatása alatt álló tengely a

Next

/
Thumbnails
Contents