37108. lajstromszámú szabadalom • Kézi tűzoltóbrendezés lopócsővel

dezni, az (a) csőbe lévő víz színének a tűzoltó folyadéknak az (n) fecskendő nyíláson való kiáramlása következtében föllépő sülyedésnél a lopó csövön át jut az (a) esőbe víz, míg a víz színe az (a) csőben és az (f) tartályban azonossá nem lesz. A víz tehát a (c) lopón jut az (f) tartályból az (a) csőbe, a két vízszin pedig annak következtében lesz közel azonossá, hogy a fúvószáj fecskendező nyílása aránylag csekély. Ha a berendezéssel fölfelé kell fecskendezni, azt egyszerűen megfordítjuk úgy, hogy fúvószája fölfelé fordul, mikor a víz az (a) csőbe a (b) nyíláson át áramlik be. A 3. ábrán látható foganatosítási alaknál az (a) kifolyató csövet egy második, minden oldal felől zárt (h) cső veszi körül, melynek nyílása a fúvószáj közelében van. Az U-alakban meghajlított (k) lopócső a (h) csőbe be van dugva. A berendezés működési módja ugyanaz, mint az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál. Ugyanúgy hat a 4. ábrán látható berendezés is, mint az 1. ábrán látható berendezés. Itt az (a) kifolyató cső az (m) kamrába torkollik, melyhez az (n) fúvószáj csatlakozik. A kamrába (u és ul)-nél két, az 1. ábrán látható (c) lopóhoz hasonló módon kiképezett (o és p) lopó csatlakozik, melyek a vizet a (v, vl) nyílásaikon szívják ki a tartályból. Az (m) kamra fokozott biztosítékot nyújt arra, hogy az (o és p) lopók a fölfelé való fecskendezésnél sem ürülnek ki teljesen. Igen jól felel meg ama követelménynek, hogy a berendezéssel lefelé is fecskendezhessünk, az 5. ábrán látható kettős lopó. Ennél a foganatosítási alaknál maga a kifolyatócső van (u) lopó módjára kiképezve és pl. az (r) nyíláson torkollik az (ml) kamrába, melybe pl. az (x) nyíláson át egy második (s) lopó is betorkollik. Ez a (w) nyíláson szívja föl a folyadékot és ép oly hosszú, mint az (u) lopó. Az (ml) kamrába ezenkívül még egy második, legelőnyösebben lapos (t) cső is betorkollik. Mikor lefelé fecskendezünk, az (s) lopó vezet az (a) lopóba folyadékot, mely utóbbi keresztmetszete az (s) lopóénál előnyösen kisebb, tehát a (t) csőben közel ugyanaz a vízszin létesül, mint az (f) tartályban. Fölfelé fecskendezésnél a tűzoltó folyadék a (q) nyíláson jut a (t) csőbe, ezen át az (ml) kamrába folyik, honnan az (r) nyíláson jut az ekkor egyszerű kifolyatócső gyanánt szereplő (u) lopóba. Minthogy a folyadék a tágas (t) csőben csak lassan áramlik és csak az (u) csőben tesz nagyobb sebességre szert, az (s) lopó kiürülése biztosan meg van gátolva. A 4. és 5. ábrán látható foganatosítási alaknál az (a), illetve (u) és (t) cső fölül előnyösen zárva van és oldalt (q) nyílásokkal van ellátva, melyek közel a tartály fala mellett fekszenek és fölfelé fecskendezésnél az (f) folyadéktartály teljes kiürülését teszik lehetővé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kézi tűzoltó berendezés lopócsővel, azáltal jellemezve, hogy egy, a kifolyató cső hosszával közel azonos hosszúságú lopócső egyik vége a berendezés folyadéktartályába, másik vége pedig a tűzoltóberendezés kifolyató csövébe merül, továbbá, hogy a berendezés fúvószájának kifolyató nyílásának keresztmetszete a kifolyatócső keresztmetszetéhez viszonyítva kicsi és hogy úgy a kifolyatócső, mint a lopó a tartálynak a fogantyúval szemben lévő oldalán van alkalmazva oly célból, hogy a tűzoltóberendezéssel függélyes irányban lefelé is lehessen fecskendezni. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lopó egyik szára a tűzoltóberendezés kifolyató csövét bizonyos távolságban körülvevő, egyik oldalán zárt csőbe nyúlik. 3. Az 1. alatt védett berendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kifolyatócső a fecskendőfúvószáj fölött egy (m) kamrába torkollik, melyhez két azonosirányú lopó csatlakozik. 4. Az 1. és 3. alatt védett berendezés egy