37099. lajstromszámú szabadalom • Javítások mozdulatlan csővel bíró önműködő pisztolyokon

2 -gezhet, minek következtében az (e) elcsattantó csapba bekapcsolódhatik, illetve ebből kikapcsolódhatik. Az (m) tölténytárt az (s) kilincs tartja a kellő helyzetben, a markolat hátsó részén pedig egy önműködő (1) biztosítás van elrendezve, mely az (e) elcsattantócsapot mindaddig elreteszeli (l.ábra), míg a pisztolyt lövés céljából meg nem markoljuk (2. ábra). Ez az egész elcsattantó szerkezet oly módon van szerkesztve, hogy az (s) tartókilincs, az (1) biztosítás, az (e) elcsattantó csap, a vízszintes és függélyes elmozdulást végző (g) elcsattantó emelő és a (h) billentyű ugyanannak a (k) rugónak hatása alatt álljon, mely célból a (k) rúgó fölső végén meg van osztva (1., 2., 3. és 15. ábra), alsó vége az (s) tártartókilincsen van megerősítve, fölső részének egyik ága az (e) elcsattantó csap oldalt alkalmazott kiugrását (16. ábra), másik ága pedig a villás (g) elcsattantóemelőre (12. ábra) támaszkodik. A (c) markolat alsó vége közelében ágyazott (I) biztosításnak (3. ábra) (v) kiugrása van, mely ugyancsak a (k) rúgóra fekszik. Az (a) csövet nem elölről toljuk be a (b) csőhüvelybe, mint az eddigi hasonló pisztolyoknál, hanem alulról, a (b) csőhüvely (j) rúgóágya mögött alkalmazott (ol) kivágáson, mikor a csőhüvelyt a (c) markolatról leszereltük (4. ábra). Emez (ol) kivágás szélessége a cső külső átmérőjűvel pontosan egyenlő, a csőhüvely mellső végén pedig oly lejtős fölületek vannak kiképezve, melyek megengedik, hogy az (a) cső mellső végét a hüvelybe be lehessen vezetni. Mikor az (a) csövet a csőhüvelybe bedugjuk, a cső hátsó végén kiképezett és fésűszerüen elrendezett (w) kiugrásokat lefelé fordítjuk, azután a csövet a hüvelyben elforgatjuk, úgy, hogy a (w) kiugrások a 7. ábrán látható helyzetet foglalják el, mikor a (b) csőhüvely megfelelő (x) hornyaiba lépnek be. Most már a csövet a hüvellyel együtt élőiről hátra felé föltolhatjuk a markolaton kiképezett vezetékre és a markolaton oly módon rögzíthetjük, hogy az (a) csövet visszaforgatjuk, míg a (w) kiugrásai a (c) markolaton kiképezett (y) hornyokba (1, 2. és 3. ábra) nem fogódzanak. A cső leszerelését a föntebb jelzett műveleteknek ellenkező sorrendben és módon való foganatosításával végezzük, szerszám ebben az esetben sem szükséges. Az (1) célzógömb és (2) nézőke a csőkíivelyen oly módon vannak kiképezve, hogy evvel egy darabot alkossanak és ebből ki ne álljanak, mely célból a megrajzolt példán a (b) csőhüvely fölső oldalán egy (z) horony megy ennek majdnem egész hosszán végig (5., 6. és 9. ábra), a (b) csőhüvely hátsó végén pedig, ott, hol a (z) horony végződik, ennek középvonalában egy szűkebb (2) bevágás van kiképezve, mely a nézőkét alkotja, míg a horony mellső végén, hol annak szélessége és mélysége változatlan marad, a horony középvonalában egy kis (1) kiemelkedést hagyunk, mely célzógömb gyanánt szerepel. Ez igen egyszerű célzószerkezet meggátolja, hogy a leírt célzógömb vagy nézőke a pisztolynak zsebben hordásánál megsérüljön. Leírt pisztolyunk működési módja a következő : Töltésnél az (m) tárban levő töltényeket a tárral együtt a szokásos módon a (c) markolatban helyezzük el. Ezt a (c) markolatot jobb kézbe fogjuk, a bal kézzel pedig a (b) csőhüvelyt hátratoljuk, miáltal az (f) előretoló rúgót megfeszítjük és a (d) ütőszöget is annyira hátratoljuk, hogy (t) orra az (e) elcsattantócsapot lenyomhassa és eme csap mögé állhasson be. Mikor a (b) csőhüvelyt eleresztjük, ezt az (f) rúgó előretolhatja. A csőhüvely előre mozgása kezdetén a vele mozgó (d) ütőszög (t) orra az (e) elcsattantó csapot éri, minek következtében a hátsó végállásában rögzítve marad, míg a tovább előre mozgó (b) csőhüvely az (m) tölténytárból egy töltényt a töltőűrbe tol át. Ekkor a pisztoly meg van töltve (1. ábra). Lövésnél a (c) markolatot oly erősen markoljuk meg, hogy az (1) biztosítás előre mozog (2. ábra) ós az (e) elcsattantó csapot elereszti; ekkor a pisztoly lövésre kész.