37083. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony tüzelőanyagok elgázosítására, ill. túlhevítésére

- 2 -ban kereszfcüláramlik és másik végén mái­fölhevített és tisztított állapotban, gázalak­ban áramlik ki és túlhevíthető. Nagy rész­ben túlhevítés megy végbe már az elosztó vagy szűrő anyagban is az elosztó vagy szűrő cső eme végén, (a) a középen meg­osztott köpeny, melybe a tüzelő anyag egyik végén bejut. A folyékony tüzelő | anyagnak a (b) elgázosító csőbe való bebo­csátására (c) nyílások vannak elrendezve, míg a cső másik végén lévő (d) nyílások az elgázosított tüzelőanyag kibocsátására szol­gálnak. Az elosztó vagy szűrő csövet tehát beáramlási végén vékony folyadékréteg, kiáramlási végón vékony gáz- vagy gőzréteg veszi körül, mely az elosztó vagy szűrő csőnek a lánggal való közvetlen érintkezé­sét megakadályozza, miáltal elkerültetik, hogy az elosztó vagy szűrő cső falain lévő folyadék tetemesen magasabb hőfokra he­vüljön, mint a folyadék többi része, sőt hogy, amint ez az ilyen fajta, közvetlen lángbehatással működő berendezéseknél be szokott következni, elszenesíttessék. Hogy a köpenycsőnek a folyadék fölvéte­lére szolgáló részeit a gőz kibocsátására szolgáló részeitől elválasszuk, tetszőleges berendezést használhatunk, pl. az illető he­lyen a (b) és az (a) csövek közé beillesztett gyűrűt vagy hasonlót. A rajzolt kiviteli alaknál e két rész elkülönítését azáltal eszközöltük, hogy a (b) elosztó vagy szűrő cső bevezetésre szolgáló részét nagyobb át­mérőjűre készítettük, mint annak másik ré­szét és emellett az elkülönítési helyen kú­posán képeztük ki a furatot. A külső (a) cső, belső oldalán (f)-nél, szintén kúposán van alkotva. Kúposán alkotott részeikkel i azután e csövek egymásra vannak illesztve. ' A csövek átmérője olyan, hogy a két cső fala közt (e) hézag marad fönn. A beáramlási rész és a gáztér elkülönítésének most ismer­tetett módja még azon előnnyel is bír, hogy az elosztó vagy szűrő cső két része átmé­rőjének különbsége folytán az elosztó vagy szűrő cső fölső részének fala még távolabbra esik a láng közvetlen behatásától és ez által az elosztó vagy szűrő anyag odaégése és a tüzelőanyag elszenesedése még hatá­sosabban meggátoltatik, mint az elosztó vagy szűrő cső két részének egyenlőre választott átmérője esetén. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folyékony tüzelőanyagok el­gosítására és túlhevítésére koncentriku­san egymásba dugott csövekben, melye­ken a tüzelőanyag egymásután áramlik át, azáltal jellemezve, hogy a célszerűen szemcsés anyaggal megtöltött (b) elgá­zosító csövet két kamrára osztott (a) köpenycső veszi körül, melynek egyik kamrájába a folyékony tüzelőanyag áramlik be, hogy ebben előmelegíttessék, mire a tüzelőanyag (c) nyílásokon át az elgázosító cső megfelelő végébe jut, me­lyet az gőzalakban a cső másik végén (d) nyílásokon át hogy el, hogy azután még az (a) köpenycső második kamrá­jában erősen túlhevíttessék. 2. Az 1. pontban igényelt berendezés kivi­teli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (b) elgázosító vagy szűrőcső és az (a) külső köpenycső közt fönmaradó hézag kettéválasztása azáltal történik, hogy úgy a (b) elgázosító cső, mint az (a) kö­penycső egymásfelé fordított falaikon egy helyen kúposán vannak kiképezve; mimellett a csövek ezen kúposán ki­kipezett részükkel egymásra vannak illesztve. 3. Az 1. pontban igényelt berendezés kivi­teli alakja, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyagot elgőzösítő, illetőleg el­osztó anyag gyanánt az elgázosító cső­ben homokat használunk. (1 rajzlap melléklettel.) Pttul - ÜSZVfiN\t4rka Sir. MVOMpAjA BUOAItSTF*

Next

/
Thumbnails
Contents