37057. lajstromszámú szabadalom • Hangjegyszalag mechanikus hangszerek számára és készülék azok fölvételére és ismétlésére

— 2 -hasonló módon alkalmazható hangjegytárcsáknál és hangjegydoboknál is. A 2. ábra egy fölvevőkészülék metszete, mimellett a fölvevőkészülék billentyűi távlati nézetben és részben eltörve vannak föltüntetve. A 3. ábra egy krescendohuzammal kapcsolatban való használatra alkalmas kontaktuslemez nézete. A 4. ábra egy fujtatóemeltyű nézete, mely a 3. ábrában föltüntetett kontaktuslemezzel összeműködő kontaktusokkal bír. Az 5. ábra az ismétlőkészüléket zongorához alkalmazva, metszetben tünteti föl. A 6. ábra az ismétlőkészülék más kiviteli alakjának egy részét metszetben mutatja. A 7. ábra az ismétlőkészüléket krescendohuzamhoz alkalmazva részben metszett elölnézetben ábrázolja és a 8. ábra a 7. ábra A—A vonala szerinti függélyes metszete. Az 1. ábra a találmány tárgyát egy ismert módon lyukasztott, vagy liasítékokkal ellátott hangjegyszalaghoz alkalmazva tünteti föl, azonban a találmány épúgy alkalmazható kiugrásokkal ellátott szalaghoz vagy tárcsához is; a szalag esetleg elektromos kontaktusokkal is bírhat vagy az elektromosságot vezető anyagból is készülhet és a jelek esetleg a szalag fölületén elrendezett szigetelőanyagban lehetnek kivágva. Az (1) hangjegy3zalag pneumatikusan, elektromosan vagy mechanikusan működtetett ismétlőkészülékkel kapcsolatban használható. A billentyűmozgás szétbontásának módja a következőkben az 1. ábrában föltüntetett hasítéksorokra való utalással van megmagyarázva, mi mellett föltételezendő, hogy a szalag a nyílirányban mozog. Mindegyik hangjegy részére két (2, 3) hasítéksor van elrendezve, melyek közül a (2) hasítéksor a közönséges hangjegyhasítékokat jelzi, míg a (3) hasítéksor hasítékai «gyorsítóhasítékoknak» nevezhetők. A hangokat ismétlő hangszernél oly berendezésekről kell gondoskodni, hogy az egyes billentyűkre kifejtett erő mindenkor növeltessék, amikor a megfelelő gyorsítóhasíték a huzam vagy a megfelelő működtetőkészülék fölött tovamozog. Mint azt a rajz mutatja, a (3) hasítéksor hasítékai különbözőképen korábban vagy későbben kezdődnek, mint a (2) hasítéksor megfelelő hangjegyhasítékai és épúgy különbözőképen végződnek. Mint azt az 1. ábra mutatja, a (4. 5) hasítékok oly módon vannak elrendezve, hogy mellső és hátsó végeik egy vonalban állnak ; a hasítékok tehát egyidejűleg kerülnek a huzamra, úgy hogy a maximális erő egyszerre érvényesül és az ismétlőkészülék billentyűjét gyorsan lenyomja. Minthogy továbbá a (4 és 5) hasítékok egyidejűleg végződnek, ennélfogva a két mótor vagy pneumatikus ismétlőkészülék működése is egyidejűleg szakíttatik meg és az illető emeltyű gyorsan emelkedik föl, miáltal a fojtás gyorsan történik. A (6 és 7) hasítékok egyidejűleg végződnek, azaz hátsó végük egy vonalban áll, míg mellső végük nem áll egy vonalban. A (6) hasíték a (7) hasíték előtt kezdődik ; ennélfogva a (6) hasítéknak megfelelő ismétlőkészülék (mótor, pneumatikus vagy másfajtájú berendezés) korábban hat a billentyűre, mint a (7) hasítékhoz tartozó készülék (mótor, pneumatikus vagy másfajtájú berendezés). Minthogy ezen esetben a maximális erő nem azonnal vagy nem egyszerre jut érvényre, ennélfogva az ismétlőkészülék megfelelő billentyűje csak mérsékelt gyorsasággal mozog le ós az előidézett hang csak középerős hang lesz, azaz csak közép hangteljességgel fog bírni; a fojtás azonban ezen esetben is gyorsan történik, minthogy a két hasíték egyidejűleg végződik. A (8) hasíték jóval a (9) hasíték előtt kezdődik, azaz mellső vége jóval az utóbbi mellső vége előtt kezdődik. Ezen esetben a maximális erő nem érvényesülhet, mert a (8) hasítéknak megfelelő pneumatikus vagy másfajtájú ismétlőkészülék az emeltyűt máiannyira leszorította, hogy még mielőtt az erő a (9) hasíték által növeltetnék, már is a teljes hang hallható. A billentyű tehát aránylag lassan szoríttatik le és az élőidé-