37040. lajstromszámú szabadalom • Üreges tégla egymást keresztező átlós merevítőlapokkal és kiugró szögletes illesztéssel

Megjelent 1900. évi október hó 23-án. MAGY SZABADALMI s KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 87040. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Üreges tégla egymást keresztező átlós merevítő' lapokkal és kiugró szögletes illesztéssel. BAYERISCHE BETONBAU G. M. B. H. NÜRNBERG CÉG NÜRNBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 március hó 26-ika." Jelen találmány tárgyát födémszerkezetekhez való oly üreges tégla képezi, mely két egymással párhuzamos derékszögű lapból és e lapok hosszirányában haladó, egymást a középsíkban keresztező négy közfalból, továbbá két oly lapból áll, melyek egy-egy közfallal párhuzamosan haladva, az említett középsíkban összefutnak. Az üreges tégla egyik hosszoldalán az utóbb említett két fal egy előugró, ékalakú párkányt vagy bordát képez, míg a másik oldalon a kereszteződő közfalak ezen bordának megfelelő alakú mélyedést vagy vályút alkotnak. Az ékalakú bordának, valamint a vályúnak az a célja, hogy a téglák beépítéskor összeillesztve, jól egymáshoz kapaszkodjanak — és egymást keresztező, nyomásra igénybe vett átlókkal bíró — párhuzamos tartót alkossanak. A mellékelt rajzon jelen találmánybeli tárgynak egy példaképeni foganatosítási alakja látható, az 1. ábra az üreges tégla keresztmetszete, a 2. és 3. ábra annak oldal-, ill. fölülnézete, a 4. ábra az üreges tégla perspektivikus képe, az 5. ábra egy beépítési séma, melynél az üreges tágiák két I tartó között vannak elrendezve, míg a 6. ábra a találmánybeli téglának egy más foganatosítási alakja, mely az egyik oldalon aránylag hosszú átlapoló (előugró) 'lécekkel, a másik oldalon pedig megfelelő hornyolatokkal (beugrásokkal) van ellátva. Mint az 1., 2., 3., 4. és 6. ábrán látható, az üreges tégla két párhuzamos helyzetű, derékszögű (e és f) lapból áll, melyeket a közöttük hosszirányban elrendezett, és egymást a középsíkban keresztező (g h) közfalak (jelen esetben négy), továbbá két oly (i és k) fal köt össze, melyek egy-egy közfallal párhuzamosan haladva, az említett középsíkban egyesülnek. Az (i és k) falak az üreges tégla egyik hosszoldalán egy kiszögelő ékalakú (a) párkányt vagy bordát alkotnak, míg az ellentétes hosszoldalon az egymást metsző (g) és (h) közfalak egy ezen bordának megfelelő alakú (d) vályút alkotnak. Ily üreges téglák alkalmazása mellett az említett (a) bordák és a (d) vályúk között erős kötést érhetünk el, s így oly párhuzamos tartókat állíthatunk elő, melyeknek nyomásra igénybe-