37037. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyhez nem kötött égési mótorok üzemben tartására
- 4 fölhígítunk, más oly vegyületeket is alkalmazhatunk, melyek képződési hője kisebb, mint alkatrészeik összes rendelkezésre álló energiája úgy, hogy a rejtett hőjük szabaddá válik, amint azokat egy bizonyos hőmérsékletre fölhevítjük, mi azért előnyös, mert az ily anyagoknál a láng visszacsapását meggátolhatjuk, ha az elégetés helyére vezető vezetéket lehűtjük. Bár föntebb mótor gyanánt turbina alkalmazását ismertettük, az oxygént szolgáltató anyag és a tüzelőanyag egyidejű alkalmazásából származó előnyöket természetesen más elégési motoroknál is értékesíthetjük. Oly csöppfolyós oxygént leadó , tüzelő-és hígító anyagok alkalmazásánál, melyek a tartályban saját gőznyomásuk alatt állanak és ennek megfelelően a folyadékmennyiség csökkentésénél elpárolognak, nehézséget okoz az a körülmény, hogy a folyadékot át kell szivattyúzni az elégetőkamarába, ha a folyadék gőztenziója kisebb, mint a gép üzemi nyomása. Ugyanis ekkor a szivattyú, ép úgy, mint a forróvíz szivattyúzásánál, azonnal gőzzel telne meg és így munkát nem végezhetne. Hogy ezt meggátolhassuk, vagy a folyadékot hűtjük, mielőtt az a szivattyúba jutna, vagy a szivattyút magát, vagy pedig a szivattyút és a folyadékot is. Legegyszerűbben akként végezzük a hűtést, hogy a tartály és szivattyú között levő vezetéket, vagy magát a szivattyút, vagy a vezetéket és a szivattyút palásttal vesszük körül és ebben alacsony hőmérsékletnél forró folyadékot párologtatunk el. Ily folyadék gyanánt elsősorban az oxygént szolgáltató anyagot használhatjuk, de lehet a tüzelő- vagy a hígító anyagot is fölhasználni. A;ni már most a hígító anyagot illeti, eltekintve a már említett esetektől, hol az oxygént szolgáltató anyag és a tüzelőanyag nem telített vegyületet képez, vagy hol az egyik vagy másik anyagot fölöslegben alkalmazzuk és így külön hígító anyag használatát fölöslegessé tesszük, a következő szempontokat vesszük figyelembe. A hígító ayag mennyiségét ama föltétel szabja meg, hogy a láng hőmérsékletét csökkenteni kell, tehát az égésterményektől bizonyos hőmennyiséget el kell vonni; — az anyag munkabírása pedig annál nagyobb lesz, minél nagyobb a föntebb meghatározott módon megszabott anyagmennyiség térfogata, a hőmennyiseg fölvétele után. Minthogy már most a tartály súlya úgy a benne levő anyag térfogatával, mint nyomásával nő, a föntebb jelzett cél elérésére a használt anyagnak a következő föltételeket kell teljesítenie: 1. adott nyomásnál térfogatsúlyának lehetőleg nagynak kell lennie, 2. a használt anyag súlyegységének az üzemi hőmérsékletre való fölhevítésénél lehetőleg nagy térfogatnövekedést kell biztosítani. Különösen jól felelnek meg ennek az utóbbi föltételnek az oly anyagok, melyek az üzemi hőmérsékletre fölhevítve dissotiálódnak és ezenkívül lehetőleg sok hőt tesznek szabaddá. így pld. ammóniák fölhevítve a következő egyenlet értelmében 2NHS = Na X 3H2 bomlik el, tehát térfogata (igaz hőlekötés mellett) megkétszereződik, míg a nitrogénmonoxyd a 2N2 0 = 2N2 -f 02 egyenlet értelmében bomlik, tehát térfogata eredeti térfogatának másfélszeresével válik egyenlővé, de ezt a bomlást hő szabaddá válása kíséri, miért is térfogata még növekedik. Egyébként azonos viszonyok mellett két hígító anyag gyanánt használható csöppfolyós anyag közül, melyek egyikének gőztenziója az üzemi nyomásnál kisebb, másikának gőztenziója pedig ennél nagyobb, az utóbbit választjuk, minthogy ekkor a folyadékot a tartályból az elégetőkamarába szivattyúzó szivattyú fölöslegessé válik. Ha azonban csak oly folyadékot használhatunkmely saját gőznyomása alatt áll, de melynek gőztenziója az üzemi nyomásnál kisebb, a folyadék átszivattyúzására a föntebb, az oxygént szolgáltató anyagnál leírt eljárást követjük. Ama törekvés, hogy a gépészeti beren-
