37037. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyhez nem kötött égési mótorok üzemben tartására

Megjelent 1906. évi október hó 18-án. MAGY. KIH SZABADALMI HIV ATAL SZABADALMI LEÍRÁS 37037. szám. V/d/2. OSZTÁLY Eljárás helyhez nem kötött elégési mótorok üzembentartására. WINAND PÁL ÁGOST NOEL MÉRNÖK CÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 24-ike. Találmánj'unk tárgya eljárás oly helyhez | nem kötött égési mótorok üzemben tartá- | sára, melyeknél a főszempont az egész gépészeti berendezés — valamint a szükséges iizemi anyagkészlet és ezek tartályai súlyának és térigényének lehetőleg nagy mértékű csökkenése, mint az például tenger alatt járó naszádoknál és torpedóknál szükséges. Eljárásunk lényege az, hogy az eddig alkalmazott üzemi anyagokat oly anyagokkal helyettesítjük, melyeknél annak a súlyegységre eső munkakészlete nagyobb, mint az eddig alkalmazott üzemi anyagoknál, ha ezt a súlyegységet az üzemi anyag és tartálya összsúlyából számítjuk. A számba jövő üzemi anyagok a következők : az oxygént szolgáltató anyag, a tüzelőanyag és a hígító anyag. Oxygént szolgáltató anyag gyanánt eddig levegőt használtak, mi ellenben oly zárt tartályokban szállított anyagot alkalmazunk, melynek fajlagos oxydáló képessége — az anyag és tartályának súlyát alapul véve — nagyobb, mint a levegőé vagy más hasonló anyagoké, mely czél elérésére a nevezett anyagokat igen nagy nyomású gáz vagy csöppfolyósított gáz alakjában alkalmazzuk. Oxygént szolgáltató anyagon kívül valamely elégési mótor üzemben tartására hígító-anyag is szükséges, hogy azt a túlságosan magas hőmérsékletet, mely az elégésnél föllép és melynek a gép anyaga ellen nem áll, csökkenthessük. Ha az üzemhez közönséges légköri levegőt használunk, ebben' a hígító anyag nitrogén alakjában már rendelkezésünkre áll, bizonyos üzemeknél (főleg gázturbináknál) pedig hígítóanyag gyanánt vízgőzt is használtak már. Eljárásunknál, mely szerint tiszta, vagy csak kis mennyiségű más gázzal kevert oxygént alkalmazunk, hígítóanyagot úgy dugattyú3 gép, mint turbina esetében használni kell és találmányunk lényege csakis az, hogy oly anyagokat használtunk a gép teljes töltése hőmérsékletének adott mértékű csökkentésére, melyeknek a saját súlyukból és tartályuk súlyából számított súlyegységére eső és bizonyos nyomásnál föllépő térfogata lehetőleg nagy, mert valamely elégési mótor fajlagos munkaképessége a töltés térfogatával nő. Ami végül a tüzelőanyagot illeti, súlyegységéhez viszonyítva, nagy munkabírású folyékony tüzelőanyagot alkalmaztak már eddig is, azonban a tüzelőanyag helyes megválasztásával az egész gép súlyát még azáltal is csökkenthetjük, hogy oly tüzelő-