37032. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés a különböző hullámvezetékek kapcsolási helyein föllépő reflexiós jelenségek csökkentésére

Megjelent 1906. évi október hó 20-án. KIR MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 87032. szám. VII/j. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés a különböző hullámvezetékek kapcsolási helyein föllépő reflexió jelenségek csökkentésére. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 február hó 13-ika. Találmányunk oly vezetékek összekapcsolására vonatkozik, melyek hullámszerűen tovaterjedő áramokat, pl. telefonáramokat vezetnek. Ismeretes, hogy ha hullámvezetőket valamely más hullámvezetékkel, vagy ha különböző elektromos jellegű áramköröket kell egymással kapcsolni, az elektromos energiának a további átvitelre alkalmas alakra való átalakítását a kapcsolás helyén oly transzformátorokkal végezzük, melyek tekercseléseinek megfelelő áttevési viszonya van és melyek egyébként is megfelelnek a kapcsolandó áramkörök, illetve hullám vezetékek tulajdonságainak. Transzformátorok alkalmazása azonban lehetetlenné teszi, hogy az ekként kapcsolt vezetékeken egyenáramot is vezessünk át. Eme hátrány elkerülése oly módon, hogy a transzformátor hullámszerűen tovaterjedő áramok átvitelére alkalmas maradjon, illetve még alkalmasabbá váljék, célja a találmányunknak. Ezt a föladatot oly módon oldottuk meg, hogy valamely transzformátorba, mely az elektromos energiát az egyik hullámvezetékről a másik hullámvezetékre, illetve két különböző elektromos jellegű áramkör között átviszi, egy vagy több kondenzátort vagy más kapacitással bíró szerkezetet kapcsolunk be, a transzformátor I bekapcsolása által elválasztott vezetékeket | pedig fémesen akként kötjük össze egy-i mással, hogy az összefüggő vezetékszakaszokon az egyenáram közvetlen átmenete lehetséges legyen. Ily módon hullámvezetékeknél transzformátorok alkalmazásával a reflexió hatásokat teljesen elkerülhetjük, anélkül, hogy az egyenáramnak vagy lassan váltakozó áramnak a hullámvezetéken való tovaterjedését akadályoznék. Előnyösnek bizonyult, ha a transzformátort úgynevezett autotranszformátor gyanánt képezzük ki, melynél az elsőd- és másodcséve. egybeesik és melynél épen ezért a két cséve amúgy is vezető kapcsolatban van egymással. Ekkor csakis az szükséges, hogy a transzformátor középső szakaszába kondenzátort vagy más, kapacitással bíró szerkezetet kapcsoljunk be, melyek meggátolják, hogy az egyenáram a vezeték egyik ágából a másikbt menjen át. A transzformátorba bekapcsolt kapacitással bíró szerkezet segélyével, mely meggátolja, hogy