37001. lajstromszámú szabadalom • Kőkiegyenlítő készülék

— 3 — hetjiik ki, továbbá vízállást mutató csövek vagy villamos jelzőszerkezetek elrendezése által mindenkor megtudhatjuk : állandó sebességű elegendő vízmennyiség van-e jelen, aminek pl. kondenzátoroknál van nagy jelentősége, hogy ily módon elkerüljük a túlságos nyomásemelkedést. Egyenletes hozzávezetés által egyenletes hatás keletkezik. A 3. ábrán (n és o) két hűtőkészüléket jelent, melyeken a hűtendő folyadék — pl. sósavoldat — egy elosztó-készülékből folyik végig, melybe (p) csövön vezettetett be. A két hűtő készülékbe a folyadék (q) és (r) szabályozó szelepeken ömlik be, fölső végeik pedig (s és t) szívószelepek útján, a kompresszorral állanak összeköttetésben ; ez utóbbiból a levegő (u és v) nyomószelepek által a kompreszor segélyével nyomatik át, a (w) hűtőbe, melybe a hűtő víz (x) csőből folyik be. A (w) hűtőben sűrített hűtőközeg az (y) csővezetéken visszafolyik a hűtőkészülékekbe. A folyadék tehát a be rajzolt nyilak irányában áramlik végig-Minthogy a hűtendő folyadék először a fölső hűtőkészüléken és azután az alsó készüléken áramlik végig, a különböző hőmérsékletek következtében a második készülékben minimális, az elsőben pedig maximális nyomás uralkodik, miközben a bevezetett hűtőfolyadék mennyiségét (q és r) szelepekkel szabályozzuk. A helyett, hogy a hűtőkészülékeket a rajzolt módon egymás fölé állítanók, lehet azokat egymás mellé, vagy egymásba is helyezni, a hűtendő folyadékot ekkor, miután az egy készüléken végigáramlott, a másik készülék fölső széléig föl kell szivattyúzni. Ezen kompoundkészüléknek nevezhető készülék munkaképessége nagyobb a közönséges készülékénél. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hőkiegyenlítő készülék hűtőgéphez kondenzátor vagy refrigerátor gyanánt való alkalmazásra, jellemezve spirálisalakú csőrendszer által, melynek külső fölületén fölülről lefelé szakadatlanul a hűtő (illetőleg hűtendő) anyag, belsejében pedig alulról fölfelé a hűtendő (illetőleg hűtő) közeg áramlik végig. 2. Az 1. alatt védett hőkiegyenlítő készülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a csőrendszert szorosan egymás fölött elrendezett spirálmenetek alkotják, melynek legalsó menetébe a hűtendő (illetőleg hűtő) anyag oly beáramlási sebességgel nyomtatik be, hogy az a csőrendszerben fölhajtatik, a hűtő (illetőleg hűtendő) közeg pedig elosztófölűletekről jövet a csőrendszer külső fölületén fölülről lefelé végigfolyik. 3. Az 1. alatt védett hőkiegyenlítőkészülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy két vagy több egymással összeköttetésben álló csőrendszer van egymás mellett illetőleg egymás fölött elrendezve, melyeken a hűtendő, elgőzölögtetendő vagy sűrítendő anyag végigáramlik, mikor is a csőrendszereken egynemű vagy különnemű, ugyanoly vagy különböző hőmérsékletű folyadékok folynak végig. 4. Az 1—3. alatt védett készülék kiviteli alakja, melynél a hűtendő folyadék két egymás fölött, mellett vagy egymásba állított készüléken egymásután átáramlik, azáltal jellemezve, hogy a két készülék hűtőfolyadéka kompreszor által az említett készülékekkel esetleg azonos szerkezetű kondenzátorba szívattyúztatik, melyből a hűtőkészülékekhez visszavezettetik, mikor is e készülékekben a hőfokkülönbség következtében különböző nyomások uralkodnak. (3. ábra). 5. Az 1—4. alatt védett készülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a csőrendszerek akként vannak egymással összekötve, hogy a megelőző csőrendszer legfölső csőmenete az utána következő csőrendszer legalsó csövével áll összeköttetésben. (2. ábra). 6. Az 1. alatt védett készülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az első csőrendszeren fölülről lefelé folyó folyadék elosztó csöveken és hűtőlemezeken át szivattyú segélyével újbóli fölhasználás czéljából az első csőrendszerre vezettetik vissza (2. ábra). (2 rajzlap melléklettel.) f>AUJUt RÉBZVÉWVTÁPSAHÁQ NYOMDÁJA BUDAPESTEK