36951. lajstromszámú szabadalom • Üvegből készült árbócz vagy oszlop

Megjelent 1906. évi október hó 11-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI w

j^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36951. szám. XVII/e. OSZTÁLY. Üvegből készült árboc vagy oszlop. SCHÜTZ VILMOS ÉPÍTÉSZ KASSELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 11-ike. A szabadban sok esetben kell árboczokat vagy oszlopokat fölállítani, úgy hogy utóbbiak az időjárás összes behatásaínak kí vannak téve. Ezen eset például az elektromos vezetékek tartóinál és oszlopainál, de az építkezéseknél alkalmazott rudaknál is fönnforog. Ha a most említett esetekben vasat alkalmazunk, akkor a rozsda képződését kell megakadályozni, míg más anyagok, mint pl. a fa kevésbbé állnak ellent az időjárás behatásainak. Az utóbbi időben a legkülönbözőbb anyagokkal mint czementtel, betonnal, vasbetéttel ellátott betonnal, betonba burkolt vassal és hasonlókkal végzett kísérletek arra vezettek, hogy az említett czélra az üveg a legjobb anyag és pedig minden oldalról zárt illesztések nélküli hengeres tömör- vagy üreges test alakjában. A találmány tárgya különösen az utóbbi alakban bír nagy értékkel. Az előállítandó test nagysága és alakja szerint drótbetétes vagy drótbetét nélküli üveget alkalmazunk. Ezen anyag alkalmazása, mely anyagot eddigelé az említett czélra nem használtak, nagy előnyöket nyújt. A találmány értelmében készített üreges rudak kevésbbé rugalmasak mint a vasrudak és sokkal ellentállóbbak, mint a farudak. A mellékelt rajzokon az • 1. ábra egy ily testet üreges oszlop alakjában mutat, mely pl. elektromos vezetékek számára alkalmas ; a 2—11. ábrák különböző keresztmetszeti alakokat tüntetnek föl; a 12—16. ábrák más kiviteli alakoknak metszeteit ábrázolják. Az (a) test keresztmetszetét általában köralakúra választjuk, mel}< alak a legkényelmesebben állítható elő és mely a feléje dobot követ vagy más tárgyat a legkönnyebben veri vissza. A körkeresztmetszettől azonban sok esetben eltérünk, ha pl. az igénybevétel egyoldalú vagy fontos ok késztet erre. Az első esetben, mely pl. akkor következik be, ha a rúdnál a vezeték irányt változtat, elliptikus keresztmetszetet (2. ábra) alkalmazunk, föltéve, hogy nem rendezünk erősbítő bordákat. Ha az elektromos mérőkészülékeket vagy hasonlókatakarunk elrendezni, akkor a kívülről való leolvasáshoz síkfölület szükséges, mint a milyet pl. a 3. és 4. ábrabeli keresztmetszetek mutatnak. Ha ellenben egy termométer, hygrométer vagy hasonló elhelyezésére az időjárásnak ellentálló oszlopot akarunk fölállítani, akkor czélszerű az 5—9. vagy 11. ábrában föltüntetett kereszt-