36949. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

- 4 — liátsó vezetőhenger és a főhenger közé, akkor a mellső állvány a mellső vezetőhengerrel is elmozdul a főhengertől, de ép az említett hézag folytán nem azon mértékben, mint a hátsó vezetékhenger. Ebből látható, hogy ha nagyobb számú papírlapot helyezünk a gépbe, ezen papírlapokat mindenek előtt a hátsó vezetőhenger a (116) rugók hatása által fogja a főhengerhez szorítani és azután a (115) rugók is érvényesülnek, melyek hatása mellső vezetőhengerról a hátsó hengerállványra vitetik át. Ha ezen lapok a gépbe tovább bevezettetnek, akkor a főhenger és a mellső (103) vezetőhenger közé jutnak, mely utóbbi ez időben a főhengertől távol van; a mint a papír a (103) mellső vezetőhenger és a főhenger közé belép, a rugók feszültsége a két vezetőhenger között kiegyenlítetik, mimellett a (115) rugók a (103) mellső hengert és a (116) rugók a (104) hátsó vezetőhengert a papírhoz szorítják. A papírra gyakorolt összes nyomás, mint az előbbiekből következik állandóan ugyanaz, ha azonban a papirt csak a hátsó henger tartja fogva, akkor ezen henger lényegesen nagyobb nyomást gyakorol a papírra, mint az esetben, ha a papirt mindkét vezetőhenger szorítja a főhengerhez-Ha a papir a hátsó vezetőhengert elhagyja, akkor a hátsó állványrész rugóinak feszültsége a mellső állványrészre vitetik át és a papirt csak a mellső vezetőhenger a két állvány rugóinak összetett nyomásával szorítja a főhengerhez. A (131) papirvezető sín, mely a 4. ábrán szakadozott vonalakkal és az 5., 6. és 7. ábrákban teljes vonalakkal van föltüntetve, a mellső vezetőhenger tengelyéhez a (132) toldatokkal (6. ábra) csuklósan van kapcsolva, míg hátsó részével a hátsó vezetőhenger tegelyén nyugszik. A 7., 9., 10. és 11. ábrákban az előbb leírt berendezésekhez hasonló elrendezés van föltüntetve, azzal a különbséggel, hogy a rugók eltérően vannak kiképezve és elrendezve, valamint más szabályozó szerkezetekkel vannak ellátva és hogy továbbá a gördülő hengereket alátámasztó emelők nem fogas kapcsolással vannak összekötve, hanem egymást átfödő részekkel vannak ellátva melyek lehetővé teszik, hogy a mellső henger a hátsó hengertől függetlenül a főhengertől eltávolíttassák. A mint a 7. és 9. ábrákon látni lehet, a mellső vezetőhenger (133) emelői és a hátsó vezetőhenger (134) emelői a (135), illetve (136) csapokhoz csuklósan vannak csatolva, mely csapok a (137) támaszokon vannak elrendezve; az emelők azonban nem fogas kapcsolással vannak összekötve, hanem akkép vannak elrendezve, hogy a (133) emelők belső (138) végei a (134) emelők belső (139) végeit átfödik. Ezen elrendezés által lehetővé teszi, hogy a mellső (103) vezetőhenger a hátsó (104) vezetőhengertől függetlenül elmozdítható a főhengerről, ha azonban a (104) vezetőhengert elmozgatjuk, a főhengerről, akkor egyidejűleg a (103) henger is eltávolodik a főhengertől. Az egymást átfödő emelő végek között kis hézag van hagyva, mely lehetővé teszi, hogy a hátsó henger a főhengertől kissé eltávolítassék, anélkül, hogy a mellső hengerre hatni kellene, hacsak néhány papirivet akarunk a gépbe helyezni. A hátsó hengernek nagyobb számú papirívnek betolása által előidézett nagyobb mozgása azt eredményezi, hogy a (103) henger a főhengertől elmozog és rúgóinak feszültségét a (104) hengerre viszi át, úgy mint az előbb leírt berendezésnél. A két vezető henger a (129) billentyűemelőre gyakorolt nyomással egyidejűleg elmozgatható a főhengertől. A 7., 9., 10. és 11. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál az emeltyűket a feszítő rugók egyenes sodronyokból vagy (140, 141) keskeny lemezekből állauak. A (140 rugók végeikkel a (133) emelőkben elrendezett fúratoka, a (145) rugók pedig végeikkel a (134) emelőkben elrendezett kivágásokba, ill. fúratokba nyúlnak. A rugók — mint a rajz mutatja — a rövidebb emelővégekre hatnak. A kocsi hátsó falának középső, részéhez alkalmas módon van erősítve a (d) kar, mely a főhenger alatt a vezetőhengerek hosszirányában azok között van elrendezve és alsó fölületén czélszerűen a középen (142) szemölccsel bír és (143) szélei lefelé vannak