36942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhydrogén és gázmotoroknál az elégetésnél keletkezett melegmennyiség hasznosítására

gőzzel. Föltéve, hogy pl. szelepes vezérmű- i ről van szó, ezen szelepeket az elégetőtől (9) csöveken érkező hajtóközeg állandóan vörös izzásban tartaná, de mint hogy a (p) tartányból (lásd törzsszab. 1. ábra) jövő vízgőz hőmérséke csupán 180° C. (ha t. i. az elégetőben 10 kg.-nyi nyomás uralkodik) a szelepeket jelentékenyen le fogja hűteni. A gőznek az elosztószekrénybe való bevezetése igen különféle módon történhetik, a nélkül, hogy az a keresett eredményen változtatna; pl. a szelep rúdjának vezetékében alkalmas furatot rendezhetünk el, melyen át a gőz a tömítő szelencze alá vezettetik; a gőz ekkor érintkezésbe jő a vezérrúdnak a szelephez legközelebb fekvő részével, miáltal annak hőmérsékét csökkenteni fogja. Ép úgy a gőzt a szelep rúdjának üreges belsejébe is vezethetjük, vagy tetszőleges más elrendezést alkalmazhatunk, a nélkül, hogy a jelen találmány lényegétől eltérnének. A vezérmü alkatrészeit hasonló módon lehűtjük az által, hogy valamely alkalmas módon hideg folyadékkal hozzuk érintkezésbe; ez az eljárás különösen a megindításnál találhat alkalmazást. A mellékelt rajzon látható az új szerkezetű elégető generátor, mely kettősfalú öntvényből áll; ennek egyik vége kidomborodó (g) tartánnyá van kiképezve, az elégetendő folyadék fölvételére. Ez a folyadék a (14) csövön vezettetik be és beömlése alkalmas módon szabályoztatik. Az elégetendő szénhydrogén az elégető két fala közé hatol be, mialatt fölmelegszik és egyszersmind az elégetőt lehűti; innen a (k) csőbe jut, mely (m)-nél kigyócsővé van kiképezve, melynek hevítése folytán a folyadék elgőzölögtetése végbe megy. A (15) csap, melynek nyílása igen kicsiny a szénhydrogén gőzöknek az elégetőbe torkoló (5) csőbe való bevezetését szabályozza. Az éghető gőzök visszatartására szolgáló (15) csap elrendezése, a nyomásnak a két fal közötti térben és a (k) csőben való emelkedését eredményezi, ily módon a nyomás állandóan és rendszeresen szabályozható a mi lényeges föltétele a készülék jó működésének. A (18 és 19) födőkkel elzárt két (16) és (17) nyíláson át az elégető belső tere a szabaddal közlekedik. A (16) nyílás az éghető gőzöket bevezető (5) cső (6) szájnyílásával egy magasságban van elrendezve. A (18) és (19) födök nyitása és zárása vamint a (15) és a (Z) csapok nyitása és zárása egy (21) kézikerék által forgatható és bütykökkel ellátott (20) tengely segélyével történik. Ezen a tengelyen vannak a (15) és (z) csapok csapszivei és a (16) és (17) nyílásokkal szemben a tengely kellő elforgatása mellett a (18) és (19) födőkre támaszkodó (22) és (23) bütykök elrendezve. Minden egyes födő ós a megfelelő bütyök között egy (24) lemezrúgó vagy efféle foglal helyet, úgyszintén a (18) és (19) födök fölemelésére — a mint azt a bütykök elfordulása megengedi — tetszőleges rúgós szerkezetek alkalmazhatók. A készülék működése a következő: először a (g) tartányba és az elégető (1 és 4) falai közé, valamely alkalmas szénhydrogént vezetünk be és az (m) kígyócsövet fölmelegítjük. Azután kevés sűrített levegőt engedünk be a (g) tartányba; hogy ebben és a (k) csőben a kivánt nyomás létre jöjjön; a szénhydrogén gőze ugyan olyan nyomású lesz. Ha ekkor a (15) csapot megnyitjuk a gőzök beáramlanak a (6) nyíláson, szemben a (16) nyílással, melyen át azokat meggyújthatjuk, ezen gázok az elógetésökhöz szükséges levegőt a (3) csatornán keresztül kapják, melyen át a magas nyomású levegő nagy sebességgel érkezik. Az elégetett gázok a (17) nyíláson át távoznak; e pillanatban megindíthatjuk a motort. E czélból a (21) kézikerék segítségével a (z) és (15) csapokat teljesen megnyitjuk és a (18) és (19) födőket elzárjuk. A csapszivek és a bütykök olyképen vannak a (20) tengelyre fölékelve, hogy ezen különböző műveletek a kivánt sorrendben és a kellő pillanatban történjenek. Ezen időponttól kezdve az elégető belsejében keletkező gázok a (9) csöveken