36940. lajstromszámú szabadalom • Tachymeter

zónái is, vagy külön, mint távolságmérő vagy magasságmérő alkalmazható, mi mel­lett a mutatóbeosztás a vízszintes rúdon egyenes vonal mentén rendeztetik el és pedig természetesen a hozzája tartozó kép­let megfelelő átalakításának értelmében. A műszer működési módja a következő: A műszer (0) középpontja (1. ábra) és az (L) lécz (A) álláspontja közötti vízszintes (d) távolság meghatározására, a (11): aczélélt (4. ábra) az állandó (D) értékkel (1. ábra) beállítjuk, mi mellett a távcső ezen billen­tése előtt az (fl) léczleolvasást és a billen­tés után az (f2) leolvasást eszközöljük. Ha már most a változtatható működő hosszal bíró távcsőemeltyű legrövidebb hosszát 0 B = A-i'a vesszük, akkor az 0 H1 H2 és 0 f1 f2 háromszögek hasonlósága folytán 4 d = (fx — fa). Ha A = 100 D-re tesszük, a mit gyakor­latilag tökéletes pontossággal eszközölhe­tünk, akkor 4a d = 100 (f1 — f2 ), azaz a ke­resett távolság a billentés előtti és utáni leolvasások különbségének százszorosával egyenlő. Minthogy 100 m. távolságra a léczen a milliméter még pontosan becsülhető, ennél­fogva a távolságokat + 1 dm. pontossággal kapjuk. A h = d. tga magasságkülönbség (2. ábra) meghatározására a (12) mikrométer (4. ábra) szolgál, melynek mozgatható szálja a táv­csőtengely mindenkori (a) hajlásszögének megfelelően, a magassági körön elrendezett indexbeosztás szerint beállíttatik, mely in­dexbeosztás oly módon van meghatározva, hogy a helytálló szálnak a távcső billentése előtti (fl) léczleolvasása, a mozgatható szál­nak a távcső állandó (da ) szöggel való bil­lentése utáni és a mozgatható szál mikro­métercsavarjának az (i) szögnek megfelelő <7-val való elcsavarása utáni (b2) leolvasá­sával oly léczszakaszt ad, mely a magasság­különbség közvetlen leolvasását teszi lehe­tővé. Ez az esetben lehetséges, ha 5 .C b2 — Cfx = (C fa — C fx ) tg a. Ezen föltételt az elcsavarás nagyságának azon értékei által teljesítjük, melyek a 6 a = <70 (1 — tg a) cos2 a egyenletből adódnak, mely egyenletre mathe­matikai úton jövünk és melyben <J0 a távcső vízszintes helyzeténél a mozgatható szál sülyesztésének állandó csavarértékét jelenti. Ha már most a mozgatható szált a fix szálhoz képest a filarcsavarmikrométer segé­lyével G értékével beállítjuk, akkor ezen beállítás által a mozgatható szál beállításá­ban a magassági szögről gondoskodva van, úgy hogy 7 ba — ft = (f2 — f,) tg a, és a magasságkülönbséget a következő képletből kapjuk. 8 h = (b2 — fx ) X 100, ha A = 100 D. Hogy már most 5-nak a mindenkori (a) magassági szögnek megfelelő értékét kap­juk, a magassági körre a mutatóbeosztás a 6. egyenlet értelmében van fölvive, úgy hogy ezen érték a magassági körön minden esetben leolvasható. E mellett a távcső víz­szintes helyzetének az indexbeosztás (5) beosztása felel meg, míg a 45°-ú helyzet­nek a 0 pont. Az indexbeosztáson eszközölt leolvasásnak megfelelően a szemlencse­filarmikrométercsavart beállítjuk és ez által a mozgatható szál megfelelő beállítást kap. c0 értéke nem szigorúan állandó, mert a T0 értékét meghatározó nagyságok, melyekre e leírásban nem térünk ki részletesen a távcső különböző helyzeteinél kis mértékben változik. Azonban ezen állandótlanság me­chanikusan nem küszöbölhető ki. Ennek következtében a magasságkülönb­ségek nem kaphatók ugyanazon pontosság­gal, mint a távolságok, mi mellett a kapott magasságkülönbségek annál tökéletlenebbek, minél kisebbek a távolságok. Azonban a kapott magasságkülönbségek még a magas­sági kör indexbeosztásán való leolvasás elkerülhetetlen hibáit is figyelembe véve ép oly pontosak, mint a közönséges tachy­méternél. Magasságméréseknél ellenőrzés czéljából a 3. egyenletet használhatjuk föl, mi mellett az (a) magassági szög a magassági kör

Next

/
Thumbnails
Contents