36906. lajstromszámú szabadalom • Biztosító szelep nyomó vezetékekhez csőrepedés esetére

lepdugattyú, másrészt a (d) vezető henger által alkotott (e) üreg az (f) csövön (g) háromágú csapon és (h) furaton át folyadékkal, illetőleg gázzal telik meg. Ha most a szelep előtt csőrepedés következik be, a nyomó közeg mozgási iránya ellenkezőre változik és az áramlási túlnyomás, mely most a fölső szelepfenék felé irányul, a szelepet (k) fészkére dobni igyekszik. Az (e) üregben foglalt nyomó közeg azonban most erős ütköző hatást (ellenállást) fejt ki, a mennyiben a nyomó közeg csak lassan folyik el a (h) fúraton, (g) háromágú csapon és (f) csövön, úgy hogy a szelep gyorsan, de simán helyezkedik fészkére és zárja el a kibocsátó nyílást. A leírt, visszacsapó szelep gyanánt való működés esetében a (g) háromágú csap nélkülözhető. Ezen háromágú csap beiktatásával azonban a visszacsapó szelepet egyszersmind elzáró szelep gyanánt is használhatjuk. A háromágú csap harmadik (1) csöve ugyanis a szabadba vezet és ha a csapot úgy állítjuk be, hogy.az (e) üreg és az (f) cső közt a kapcsolat megszűnjék, az (1) kifolyató cső ellenben megnyíljék, az (e) üregbe benyomult nyomó közeg a nyíl irányában a szabadba elfolyik és a szelep a fölső dugattyúfenékre ható túlnyomás folytán elzáródik. A (g) háromágú csap bekapcsolásával azonkívül folyadékszelepeknél kényelmes eszközzel rendelkezünk, hogy a szelep rendben létéről bármikor meggyőződést szerezzünk. Ha ugyanis a szelep a (d) vezető hengerben megszorult, a nyomó közeg a háromágú csap átállítása után csak egész lassan folyik ki, vagy kifolyása teljesen meg is szűnik. Ha ellenben a szelep helyesen működik, a nyomó közeg kénytelen súgárban, nagy sebességgel kifolyni az (1) csövön keresztül. A 2. ábrán látható sarokszelep teljesen azonos berendezésű. A 3. ábrán föltüntetett elrendezésnél a szeleptest oly tehermentesített különbzéki dugattyú, melynél a nyomó közeg magán a szeleptesten folyik keresztül. A nyíllal jelzett átömlési iránynál a nyomó közeg az (m) kerülő úton az (n) üregbe folyik és a dugattyút fölemeli, úgy hogy a szelep megnyílik. A nyíl irányában a szelep előtt csőrepedés bekövetkezése esetén a dugattyut az (o) gyűrűfölületre ható áramlási túlnyomás elzárja, míg az (n) üregből az (m) kerülő úton kijutó nyomó közeg újból ütköző gyanánt hat. A 4. ábrán olyan kiviteli alak van bemutatva, mely gőzvezetékekhez biztosító szelep gyanánt használható. A szelepet, mint a rajzból látható, úgy kell a vezetékbe állva beépíteni, hogy a nyíl irányában folyó gőzáram azt bezárja-A szelepet tehát a (q) karimával a gőzkazánhoz kell kötni, míg a gőzfogyasztás helyéhez vezető csővezeték az (r) karimához csatlakozik. Az (s) szeleptest különbzéki dugattyúból áll, melynek tengelyre a gőzáramlásának irányába esik. E szeleptest önsúlyánál fogva leesik a rajzon föltüntett helyzetbe és a szelepet megnyitja. A (t, u, v, w) kerülő vezeték és a különbzéki dugattyú által képezett (x) üreg alkalmazása folytán a szeleptest üzem közben teljesen tehermentesítve van. A szelep elzáródása csak az áramló gőz eleven ereje által előidézett és az (s) szeleptest alsó fenéklapja felé irányuló áramlási túlnyomás folytán történhetik. E túlnyomás a csővezetékben a rendes gőzsebesség esetén igen csekély. Tudvalevőleg azonban a túlnyomás a gőzsebesség négyzetével arányosan nő, tehát a nyíl irányában a szelep mögött bekövetkező csőrepedós esetén egészen rendkívüli A szeleptest önsúlya tehát oly nagyra választandó, hogy a normális üzemben föllépő maxiális gőzfogyasztásnál keletkező áramlási túlnyomás éppen egyensúlyt tartson a szelepsúllyal, úgy hogy a szelep, a gőzáramban szabadon lebegő szeleptesttel, folytonosan nyitva maradjon. Ha azonban a szelep mögött következik be csőrepedés, az áramlási túlnyomás hirtelen úgy nő, hogy a nyomó közeg az (s) szeleptestet a szelepfészekre dobja, miközben azonban az (x) gyűrűtérben lévő gőz