36896. lajstromszámú szabadalom • Rácsos tartó szerkezet

Megjelent 1906. évi október hó 3-An. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 36896. szám VlII/'j. OSZTÁLY. Rácsos tartószerkezet. ARNODIN FEBDINAND JOSEPH MÉBNÖK CHATEAUNEUF-SUB LOIBEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 iebruár hó 17-ike. A találmány tárgyát képező rácsos tartószerkezet az ismert más rendszerekkel szemben úgy az alapgondolat, mint hatásai tekintetében is lényeges eltéréseket mutat. Tartó alatt általánosságban, mint ismeretes, oly sz3rkezet értendő, mely egyetlen darabból vagy különböző darabok egyesítéséből áll és melynek két támpont között terhet kell tartania, mi mellett alsó része húzásra ós fölső része nyomásra van igénybe véve. Ezen igénybevételekkel ellentétesen működő belső erők a tartóknak ellenállást adnak és a tartót arra képesítik, hogy a terhet hordja. Az alábbiakban leírt rendszer ellenben teljesen más elven alapszik. Ezen elv értelmében az (A) tehernek (1. ábra) két támpont között való tartása czéljából egy nyomásra igénybe vett (B—C) oszlop vagy támasz, továbbá egy húzásra igénybe vett, (D)-nél lehorgonyzott (B—D) horgony támasz, valamint egy húzásra igénybe vett (B—A) tartótámasz és egy szintén húzásra igénybe vett, (E)-nél lehorgonyzott (A—E) öv alkalmaztatik. E mellett megjegyzendő, hogy az (A) teher az ür fölött égy függélyes síkban változtathatatlanul tartatik (eltekintve az alkalmazott tartóanyag rugalmasságától) és hogy minél nehezebb az (A) teher, annál jobban feszíttetik meg az alsó (A—E) öv. Minthogy az (A) pontot fixnek vehetjük, ennélfogva e pontra egy (B1—A) oszlopot (2. ábra) támaszthatunk. Ha ezen oszlop fölső végétől egy második (B1—Al) tartótámaszt vezetünk ferdén lefelé, akkor ezáltal (Al)-nél egy második fix pontot létesítünk. A (Bl—A) oszlopnak a tartótámasz húzásának irányában való elhajlását azáltal akadályozzuk meg, hogy az oszlopot fölső (Bl—B) öv tartja, mely a (B—D) horgonytámasztól kapja a szükséges reakcióhatást. A fixnek föltételezett (Al) ponton (B2—Al) oszlopot (3. ábra) rendezünk el, mely lehetővé teszi, hogy a (B2—A2) tartótámasz segélyével további (A2) fixpontot létesítsünk. A tartószerkezetnek ily módon való további kiképzése által a 4. és 5. ábrában föltüntetett, vagy bármely más, a szükségletnek megfelelő hosszal bíró szerkezetet állíthatjuk elő. A leírt módon oly rácsos tartószerkezetet kapunk, melynél úgy a fölső öv, mint az alsó öv, valamint a tartótámaszok is húzásra, tehát ugyanazon értelemben vannak igénybe véve, miáltal azon szokásos szerkezetekkel (Howe, Waren stb. szerkezetei-