36862. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kompenzációs tekercsű egyfázisú kollektor mótoroknál a szikrázás elhárítására
_ 2 — hanem, amint azt a bevezetésben jeleztük, például oly segédterek létesítésére van szerkesztve, melyek a rövidzárású esévében föllépő többi elektromótorikus erők ellen hatnak. A következőkben már most az utóbb említett motoroknál való alkalkalmazásban egy más, a mellékelt rajzban föltüntetett, a találmány szerint foganatosított berendezést fogunk ismertetni a kívánt fáziseltolódás létesítésére. A rajzban (a) egy kétpólusú series-mótornak fegyverzete, (p) a főtérpólusok, (h) pedig a segédtekercsek, melyek ismert módon külön pólusokon vannak elrendezve. A viszonylagos fáziseltolódás, amint az ohmikus ellenállásnak ismert módon a segédtekercshez való párhuzamos kapcsolásánál bekövetkezik, elérhető azáltal is, hogy a fegyverzettel párhuzamosan kapcsolt induktív ellenállást rendezzünk el, mely pl. mint a föltüntetett foganatosítási alaknál, a fegyverzet kapcsaival összekötött (d) fojtó csévéből állhat. A kompenzált motorok fegyverzete ugyanis az üzemnél ohmikus ellenállásként hat. Az induktív ellenállásnak párhuzamos kapcsolása tehát előidézi, hogy a fegyverzeten nem megy át az egész főáram, hanem kielégítő fáziseltolódásnál a viszonyok helyes megválasztása mellett a főáram és a fojtó cséve árama közti geometriai különbözet. A fegyverzeti tér kompenzációja túlsúlyban van és a neutrális zónában oly eredő magnetomótorikus erő marad vissza, mely a főáram és fegyverzeti áram közti mértani különbözettel arányos, tehát a fegyverzettel párhuzamosan kapcsolt fojtó csévén átmenő árammal is arányos és ezzel fázisban van. Ezen eredmény egyszerűen úgy adódik ki, ha a főáram és fegyverzeti áram közti geometriai különbözetnek imént említett viszonyán kívül figyelembe vesszük, hogy a fegyverzeti áramnak és fojtó cséve áramának összege a kompenzációs árammal egyenlő. Ily módon k'elégítő erősségű és helyes fázisú haránttér létesíthető, mely a rövidzárású esévében a főtér lüktetése folytán keletkező elektromótorikus erőt megszünteti. Lényegileg a neutrális zónára szorítkozott segédtekerccsel ellátott motoroknál, amilyen a rajzban is föl van tüntetve, a kompenzáció nem tökéletes ugyan, de azért a fönti fejtegetések az ily motorokra is érvényesek. Minthogy az említett két ellenállás, az ohmikus kompenzációs tekercshez párhuzamosan és az induktív ellenállás a fegyverzethez párhuzamosan ugyanazon értelemben hat, mindkét ellenállás esetleg egyidejűleg is alkalmazható. A leírt, a segédáram és fegyverzeti áram közti fáziseltolódás elérésére szolgáló berendezés mindig jelentékeny veszteségek nélkül alkalmazható, minthogy a tényleges viszonyok váltakozó áramú motoroknál a fáziseltolódásnak csak csekély mértékét igénylik. A valóságban ugyanis váltakozó áramú motoroknál a rövidzárású esévében a forgás okozta elektromótorikus erők jelentékenyen fölülmúlják a transformáció okozta elektromótorikus erőket. Ennek folytán az induktív ellenállás csak aránylag csekély effektusveszteséget idéz elő. Ezen ellenállást természetesen akként szerkesztjük legczélszerűbben, hogy az a mellékáramok szabályozását tegye lehetővé. A leírt berendezés azon fontos előnnyel is bír, hogy a segédharánttér amplitúdója a többi viszonyoktól függetlenül tetszőlegesen szabályozható és így a mótor nemcsak syncbronismusnál, hanem gyakorlatilag véve minden sebességnél szikrázás nélkül működtethető, másrészt a leírt berendezés közönségesen kompenzált motoroknál is alkalmazható, anélkül, hogy ezeken bármily más változást kellene eszközölni. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés a szikrázás elhárítására kompenzációs tekercsű, egyfázisú kollektormótoroknál, jellemezve a fegyverzettel párhuzamosan kapcsolt, szabályozható induktív ellenállások által, oly czélból, hogy a fegyverzeti áram és kompenzá-