36862. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kompenzációs tekercsű egyfázisú kollektor mótoroknál a szikrázás elhárítására

_ 2 — hanem, amint azt a bevezetésben jeleztük, például oly segédterek létesítésére van szerkesztve, melyek a rövidzárású esévében föllépő többi elektromótorikus erők ellen hatnak. A következőkben már most az utóbb em­lített motoroknál való alkalkalmazásban egy más, a mellékelt rajzban föltüntetett, a ta­lálmány szerint foganatosított berendezést fogunk ismertetni a kívánt fáziseltolódás létesítésére. A rajzban (a) egy kétpólusú series-mó­tornak fegyverzete, (p) a főtérpólusok, (h) pedig a segédtekercsek, melyek ismert mó­don külön pólusokon vannak elrendezve. A viszonylagos fáziseltolódás, amint az ohmikus ellenállásnak ismert módon a segéd­tekercshez való párhuzamos kapcsolásánál bekövetkezik, elérhető azáltal is, hogy a fegyverzettel párhuzamosan kapcsolt induk­tív ellenállást rendezzünk el, mely pl. mint a föltüntetett foganatosítási alaknál, a fegy­verzet kapcsaival összekötött (d) fojtó csé­véből állhat. A kompenzált motorok fegy­verzete ugyanis az üzemnél ohmikus ellen­állásként hat. Az induktív ellenállásnak párhuzamos kapcsolása tehát előidézi, hogy a fegyverzeten nem megy át az egész fő­áram, hanem kielégítő fáziseltolódásnál a viszonyok helyes megválasztása mellett a főáram és a fojtó cséve árama közti geo­metriai különbözet. A fegyverzeti tér kompenzációja túl­súlyban van és a neutrális zónában oly eredő magnetomótorikus erő marad vissza, mely a főáram és fegyverzeti áram közti mértani különbözettel arányos, tehát a fegyverzettel párhuzamosan kapcsolt fojtó csévén átmenő árammal is arányos és ezzel fázisban van. Ezen eredmény egyszerűen úgy adódik ki, ha a főáram és fegyverzeti áram közti geometriai különbözetnek imént említett vi­szonyán kívül figyelembe vesszük, hogy a fegyverzeti áramnak és fojtó cséve áramának összege a kompenzációs árammal egyenlő. Ily módon k'elégítő erősségű és helyes fá­zisú haránttér létesíthető, mely a rövidzá­rású esévében a főtér lüktetése folytán ke­letkező elektromótorikus erőt megszünteti. Lényegileg a neutrális zónára szorítkozott segédtekerccsel ellátott motoroknál, amilyen a rajzban is föl van tüntetve, a kompen­záció nem tökéletes ugyan, de azért a fönti fejtegetések az ily motorokra is érvé­nyesek. Minthogy az említett két ellenállás, az ohmikus kompenzációs tekercshez párhu­zamosan és az induktív ellenállás a fegy­verzethez párhuzamosan ugyanazon érte­lemben hat, mindkét ellenállás esetleg egy­idejűleg is alkalmazható. A leírt, a segédáram és fegyverzeti áram közti fáziseltolódás elérésére szolgáló be­rendezés mindig jelentékeny veszteségek nélkül alkalmazható, minthogy a tényleges viszonyok váltakozó áramú motoroknál a fáziseltolódásnak csak csekély mértékét igénylik. A valóságban ugyanis váltakozó áramú motoroknál a rövidzárású esévében a forgás okozta elektromótorikus erők je­lentékenyen fölülmúlják a transformáció okozta elektromótorikus erőket. Ennek foly­tán az induktív ellenállás csak aránylag csekély effektusveszteséget idéz elő. Ezen ellenállást természetesen akként szerkeszt­jük legczélszerűbben, hogy az a mellékára­mok szabályozását tegye lehetővé. A leírt berendezés azon fontos előnnyel is bír, hogy a segédharánttér amplitúdója a többi viszonyoktól függetlenül tetszőlegesen szabályozható és így a mótor nemcsak syncbronismusnál, hanem gyakorlatilag véve minden sebességnél szikrázás nélkül mű­ködtethető, másrészt a leírt berendezés kö­zönségesen kompenzált motoroknál is alkal­mazható, anélkül, hogy ezeken bármily más változást kellene eszközölni. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés a szikrázás elhárítására kom­penzációs tekercsű, egyfázisú kollektor­mótoroknál, jellemezve a fegyverzettel párhuzamosan kapcsolt, szabályozható induktív ellenállások által, oly czélból, hogy a fegyverzeti áram és kompenzá-

Next

/
Thumbnails
Contents