36857. lajstromszámú szabadalom • Újítások vasúti blokkberendezéseken

7 — jában a (94) tengely egy (96) kiugrással bír, mely forgásának bizonyos időpontjában az említett (101) emelőhöz ütközik, úgy hogy ennek a rajzon jobboldali vége fol­emalkedik s a (102) ujj, mellyel a (101) emelő föl van szerelve, a (99) toldat lejtős lapja mentén, egészen annak fölső lapja fölé csúszik. Ily módon a (101) emelő a 11. ábrán pontozva rajzolt helyzetben ma­rad még akkor is, ha a (94) tengely, mi­után körülfordulását befejezte, az említett emelőt, melyet (96) kiugrásával befolyásolt, el is bocsátotta. A (101) emelő (103) válla ezen új hely­zetben a (96) kiugrás újbóli elmozdulását s ennélfogva a (94) tengely forgását is meg­akadályozza. Ha a (97) mágnesen keringő áramot a kellő pillanatban megszakítjuk, akkor a (98) fegyverzet jobbra mozdul s (99) toldata nem ütközik többé a (101) görbe emelő (102) ujjához s ezen emelő (mivel az ujj felé eső olda'a nehezebb) ismét lefelé lendűl s a rajzon teljes vonallal föltüntetett helyzetét foglalja vissza. A (94) tengelyt most ismét el lehet forgatni, mi­helyt az áram a (97) mágnest újból ger­jeszti. A szemaforhoz hasonló (104) szerkezet (9. és 11. ábra), melyet a kis (105) húzó­zsinór a (101) görbe emelővel köt össze, állása szerint azt mutatja, vájjon a pálya «szabad» vagy «zárt», illetve a (94; tengely elforgatható-e vagy nem. A (107) csap körül lengő másik (106) emelő (11. ábra) vízszintesen van a (101) emelő fölött elrendezve s oly kiképezéssel bír, hogy a (98) fegyverzetre támaszkodó (108) karja nehezebb, mint a másik. A (106) emelő (108) karja, midőn a (98) fegyverzet a (97) mágnestől eltávolodik, fölemelkedik, míg másik (109) karja lesülyed s a (94) ten­gely (110) kiugásának elmozdulását meg­akadályozza, úgy hogy a tengely addig foroghat, míg csak a (97) mágnes a (98) fegyverzetet újból magához nem vonzotta. Ezen berendezés folytán a (94) tengely nem forogható el, ha a (97) mágnesben egyáltalában nem kering áram. A (94) tengelyre két szigetelő anyagból készült (111) és (112) dob van erősítve, melyek közül a (111) dob kis (113) fém­lemezt hord, míg a másiknak egész kerü­lete fémlemezzel van borítva, kivéve a (114) helyet, mely elszigetelve marad. Ha a (94) tengely normális helyzetben van, mint pl. 9. ábrán látható, akkor a (113) fémlemez és (114) szigetelő terület két-két (115, 116) és (117, 118) fémnyelvvel vagy kefével áll érintkezésben. A 14. ábra a vonatok helyzetét följegyző tábla van föltüntetve. Ilyen tábla (az 1. ábrán bemutatott s a találmány tárgyát képező blokkbet endezéssel kapcsolatban) minden állomáson elhelyezendő. Á tábla ugyanúgy van kiképezve, mint a többi ha­sonló regisztráló berendezések, vagyis egy (k) órából és egy óraműből áll, mely a megfelelő beosztással ellátott (1) papírszala­got legöngyölíti, továbbá annyi, (a, a, a) elektrogmágnesek által működtetett (x, y z) jelzőtűvel bír, a hány blokkállomás a föl­jegyző tábla által ellenőrzött vonalszakaszon van. Azon pillanatban, midőn a vonat egy blokkállomáson áthalad, a megfelelő elektro­mágnes áramköre záródik, minek következ­tében az ezen mágnes fegyverzetéhez erősí­tett tű a papírra nyomódik és azt átlyu­kasztva, pontosan megadja azon időt, melyben a vonat az illető blokkállomáson áthaladt. Könnyen belátható, hogy a jeleknek a papíron való hiányzása azt jelenti, hogy a vonat a pályán megállott és azt is jelzi, hogy a vonat a pályának melyik szakaszán van föltartóztatva. Az elektromechanikai blokkberendezés kü­lönböző részeinek leírására után az ezen részek összekötésére szolgáló áramkörök kapcsolatát, valamint ezek működési mód­ját fogjuk tárgyalni, midőn a pálya a ha­ladó vonatok előtt elzárandó. Először azt fogjuk tárgyalni, hogy mi­képen akadályoztatik meg a vonatok elin­dulása, ha a pálya el van zárva. A 15. ábra két (A) és (B) pályaudvar közötti vonalszakaszt mutat, mely a 6., 7. és 8. ábra szerinti (C) és (Cl) biztosító szekré­nyekkel van fölszerelve (S) és (Sl) a 2. ábrán föltüntetettt lerendezéseket, (P) és

Next

/
Thumbnails
Contents