36833. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós szedő- és soröntőgép

— 12 -(Gl) matricatartó a fölső részhez képest j vízszintes síkban forgatható el, míg a (G2) i matricatartó csuklója ezen tartónak a fölső részhez képest függélyes síkban való elforgatását teszi lehetővé. A (Gl) matricatartó a közönséges betűk matricáinak, a (G2) tartó pedig a kivételes betűk matricáinak fölvételére szolgál s mivel ez utóbbiak kisebb számban használtatnak, mint az, előbbiek, a (G2) tartó kisebb tere semmiféle hátránnyal sem jár. A (Gl) matricatartó (25. ábra) a leírt módon a billentyűzet által működtetett kioldó mechanizmussal áll összeköttetésben, úgy, hogy a tartó a matricákat a billentyűk megütése alkalmával az (E) gyűjtőnek adja át. A (G2) matricatartó fönt a (Gl) tartón nyugszik s hogy a benne lévő matricák ki ne csúszhassanak, ebben egy (o) szög által akadályoztatnak meg, mely a matricák oldalfalain és középső fúratán van áttolva s a szükséghez képest kihúzható. Az alkalmazásra kerülő matricák a 9. ábrán föltüntetett matricákkal majdnem azonosak, tehát köralakúak s középen fúrattal vannak ellátva. Az (o) szög a legalsó matricák középső fúratain tolatik át, úgy, hogy ezen matricák szilárdan tartatnak. Egyszerű szedés alkalmával a (Gl G2) matricatartók a 25. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el. Ha azonban egy vagy több sort föltűnő betűkkel akarunk szedni, akkor először is a (Gl) tartóban lévő matricákat a leírt módon az (o) szöghöz hasonló szög segélyével biztosítjuk helyzetükben, azután a (G2) tartót balkézzel kissé fölemeljük, úgy, hogy a (G) tartó jobbkézzel egy (R) konzolra oldalt forgatható (26. ábra), minek megtörténtével a (G2) tartót az (E) gyűjtőre sülyesztjük és az (o) szöget a (G2) tartó alsó végéből kihúzzuk. Ha ez megtörtént, akkor a föltűnő betűk szedése azonnal megkezdhető s mivel a (Gl G2) matricatartóknak ezsn átkapcsolása csak néhány perczet vesz igénybe, ennélfogva nem okoz gyakorlatilag tekintetbe jövő késedelmet. Hogy a föltűnő betűkkel ellátott matricák ! a közös (C) matricatartóból külön utakon jussanak a (Gl G2) tartókba, a föltűnő betűkkel ellátott (M2) matricák (29. ábra) a többiektől abban különböznek, hogy lerakásra szolgáló (45) fúrataik szélesebb kivágásokkal vannak ellátva, mint az alsó matricakorongok megfelelő (45) fúratai (a mint ez a 29. ábrából is kitűnik, mely két egymás mellett fekvő (Ml M2) matricakorongot tüntet föl). Az (Ml) matricák közönséges betűkkel, az (M2) matricák pedig a kiemelendő sorokhoz való betűkkel vannak ellátva. A kétféle matricákat tehát sorokká rakjuk össze, azután a (C) sortartóba zárjuk s az (A) szállító kerékkel a IV. lerakó helyzetbe visszük (1. és 25. ábra). Az ide érkezett matricák a (C) sortartóból a (151) lerakó sínre nyomatnak, melyen a szélesebb kivágásokkal bíró (M2) matricák, mint a 29. ábra mutatja, azonnal mélyebb helyzetet foglalnak el, mint az (Ml) matricák, melyeknek (45) furatai keskenyebb kivágásokkal bírnak. A matricák most a lerakó sínen lefelé csúsznak és mihelyt a vastagságuknak megfelelő (al) horonyhoz érkeznek, (G2), illetve (Gl) tartányaikba hullnak. A lerakó sín (30. ábra) ezen czélból két-két, egyenlő széles (a) és (al) horonysorozattal van ellátva, melyek közül az (a) sorozat hornyai, mint a 30. ábrán látható keresztmetszetből kitűnik, a lerakó sínt annak lemezalakú részéig átvágják, úgy, hogy ezeken a helyeken a keskenyebb kivágásokkal bű-ó matricák akadálytalanul leeshetnek. Ellenben az (al) hornyok a lerakó sín alsó megvastagítását csak részben vágják át, úgy, hogy a szűkebb kivágásokkal bíró (Ml) matricák nem eshetnek le, mivel szűkebb kivágásaik folytán a gömbölyű vastagításon függve maradnak és tovább csúsznak lefelé. Mivel a matricák vastagsága a kerületükbe sajtolt betűk milyenségétől függ, ennélfogva nincs kizárva, hogy két különböző betűhöz való két matrica egyenlő vastag, úgy, hogy ekkor a két matrica ugyanazon tartóba jutna. Hogy ez meg ne történhessék, az ilyen matricák azokon a helyeken,