36831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék üreges testeknek előállítására, különösen táblaüveghengerek gyártására

2 — lágyulna, hogy egyszerűen lefolynék. Kielégítő eredményt tehát csak akkor érhetünk el, ha arról gondoskodunk, hogy az üvegtest fölső része kezdettől fogva mindjárt a kiszélesítés kezdeténél ne kapjon nagy falvastagságot. A találmány értelmében ezt az által érjük el, hogy ellentétben az eddigelé szokásos eljárásokkal az üvegmasszának a folyamat kezdeténél, a tartó által való fölvétele után jelenlevő meleg állapotánál még 11 e m kezdjük meg a kiterítést. A találmány értelmében az üvegmasszát az előalakozáshoz használt minták által középen alátámasztva először erősen lehűlni hagyjuk és pedig legalább annyira, hogy az üvegmassza az alátét vagy minta eltávolítása után önsúlya folytán még középső részein sem sülyedhet le nagy mórtékben, mire az üvegmasszát a széleit megfogó kerettel együtt újból megmelegítjük, hogy az egész maszsza hőmérsékletét tökéletesen egyenletessé tegyük, és csak ezután kezdjük meg a kiszélesítést és pedig az üvegmasszának önsúlya folytán, illetve nyomólevegő bevezetése által való sülyedése segélyével. A melegítés e mellett egy függélyes, a sülyeszthető tartó alatt elrendezett melegítő aknában történik, mely melegítő akna korábbi szabadalmaimban máile van írva. A melegítés oly módon történik, hogy a masszával együtt a tartókeret is az akuába siilyesztetik és melegíttetik, a mi nagy fontossággal bír. Ezáltal ugyanis lehetővé tesszük, hogy az üvegtestnek a tartóval közvetlenül érintkező részei is annyira melegíttetnek, hogy a mikor az üvegmasszát sülyedni hagyjuk, már kezdettőf fogva megakadályozzuk, hogy az üvegmassza fölső része nagy falvastagsággal bírjon. Ebben különbözik az új eljárás különösen azon már ismert sajtófúvó eljárástól, melynél a munkadarab a sajtómintából való kivétele után először egy tűzaknában ismét melegíttetik és csak ezután fuvatik. Ezen eljárás ugyanis főleg azt czélozza, hogy az üvegmasszának a sajtómintával való érintkezése folytán keletkező hideg üveghártya eltávolíttassák, szép fölület létesítésére. A munkadarab tehát ezen eljárásnál mindig lehető gyorsan, a nélkül, hogy belsejében lényegesen lehűlt volna, a melegítő aknába és azután a fúvómintába vitetik és a tartó nem melegíttetik a munkadarabbal együtt, mert a föntemlitett szempontok — nagy falvastagság képződése a fölső részben — nem jönnek tekintetbe. Az üvegtestnek azáltal való hűtése, hogy ideiglenesen az előmintában hagyjuk, azért előnyösebb az üvegfúvászatban szokásos a szabad levegőn történő hűtésnél, mert a lehűlés teljes nyugalomban történik és pedig a minta anyagának (vas) melegelvonó tulajdonsága folytán, míg a szabad levegőn való lehűlésnél folytonos lengő vagy forró mozgásra van szükség. Ezen mozgások kiküszöbölése azonban nagy jelentőséggel bír, különösen a gépfúvászatban, minthogy az alkalmazott gépek természetesen sokkal egyszerűbbek, ha ily mozgásokra nincs szükség. Az eljárás foganatosítása oly készülék által történik, mely akképen van berendezve, hogy a tartó emelhető és sülyeszthető, azon czélból, hogy az alkalmas mintában a készülékhez vitt üvegmaszszát fölvegye, a minta eltávolítása után tökéletesen a melegítő aknába vigye és egyenletes átmelegítés után ismét fölemelje. Ezután a nyújtás történik és pedig oly módon, hogy az üvegmasszát esetleg nyomólevegő, gőz, stb. bevezetése által bizonyos mértékig sülyedni hagyjuk, újból melegítjük, ismét nyujtjuk és így tovább, mimellett a képződő üreges test mindenkor oly módon melegíttetik, hogy azon zónák, melyek már a kivánt alakkal és falvastagsággal bírnak, nem lágyulnak ismét meg annyira, hogy alakjukat megváltoztatnák. E mellett a melegítő aknának elegendő nagynak kell lennie, hogy a test tökéletes besülyesztését még akkor is megengedje, a mikor a test végleges nagyságát már megközelíti A gyakorlatban már ismeretes oly melegítő akna, mely különböző magasságokban szabályozható melegforásokkal van ellátva, és mely a találmány értelmében a szélein tartott üvegtestuek a tartóval együtt való fölvételére szolgál, azon czélból, hogy az