36828. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kocsikapcsoló

- 2 -hesznált záróelemnek megfelelő alakkal bíró (4) kapcsolóhorog függélyes (5) csap által, vagy más módon csuklósan van a kapcsolófejjel összekötve. A kapcsolóhorog rögzítésére és kiakasztására szolgáló (6) záróretesz (1—4. ábrák) alkalmas kivitelben készülhet és a rögzítésre és kiakasztásra szolgáló berendezésén kívül oly berendezéssel is bírhat, hogy mindaddig a kiakasztóhelyzetben marad, míg a kapcsolóhorog másodszor a nyitott helyzetbe hozatik, vagy véletlen kiakasztás ellen biztosítással lehet ellátva, vagy a kapcsolóhorgot önműködően is nyithatja stb. Az 1—4. és 5— 6. ábrák szerinti kiviteli példáknál a függélyesen eltolható (6) záróretesz oly berendezéssel bír, hogy a kapcsolóhorog nyitása és saját biztosítása czéljából (7) elemmel (4. ábra) működik össze. E czélra a (6) záróretesz (6a) kivágással és (6b) kiugrással vau ellátva, melynek fölső oldala a kivágás alsó oldalának meghoszszabbításában fekszik. A nyitásra és zárásra szolgáló (7) elem, mely czélszerűen oly módon van az (1) kapcsolófejben elrendezve, hogy vízszintes (8) forgáscsapja körül köröskörül minden irányban játéktérrel bír — több kiugrással vagy bütyökkel van ellátva, melyek egyike, pld. a (7a) kiugrás a (6) záróretesz (6a) kiugrásába kapaszkodhatik, hogy a záróretesz kiakasztó helyzetben tartassék; ezenkívül a (6) záróretesznek egy meghatározott ponton túl való kiemelésénél a záróretesz (6b) kiugrásának a (7) záróelembe való kapaszkodása által, utóbbi elforgatható. A (7) záróelem (7b) kiugrása rendesen a (4) kapcsolóliorog fölött, az utóbbi hátsó karján levő tetőszerű (4a) kiugrás pályájában fekszik, mely hátsó kar oldalbütykökkel bír. A (7) záróelem (7a) nyúlványa annyira lenyúlik, hogy az esetben, ha a (6) záróretesz mozgása által a (7) záróelem elforgattatik, akkor ezen- nyúlvány a kapcsolóhorog hátsó karjába való kapaszkodása által a kapcsolóhorgot nyitott helyzetbe vezeti. A 7. és 8. ábrabeli kiviteli alaknál nincs arról gondoskodva, hogy a záróretesz a kapcsolóhorog önműködő átvezetése előtt helyzetében biztosíttassék. Ezen kiviteli alak (6) záróretesze egyszerűen függélyesen eltolható és (a6) ferde felülettel bír, melybe a (4) kapcsolóhorog hátsó karja ütközik, ha a kapcsolóhorog záró vagy kapcsoló helyzetbe mozog, mi mellett a záróretesz fölemeltetik és a kar alatta tovamozog, mire a retesz a kar elé visszaesik és a (4) kapcsolóhorgot záróhelyzetben tartja. A 7. és 8. ábra szerinti kiviteli alak oly ismert berendezéssel bír, mely a véletlen nyitást megakadályozza. Ezen berendezés (b6) eleme a (6) záróretesz hasítékában fekszik és alsó vége a (6) záróretesz záróhelyzetében az (1) kapcsolófej egy része alá nyúlik. Ha ellenben a (6) záróretesz (9) kikapcsoló emeltyű segélyével, mely példaképen az 1. ós 2. ábrán látható, fölemeltetik, akkor ezen emeltyű első mozgása azt eszközli, hogy a (6b) záróelem feje a kapcsolóhorog hozzáfekvő részétől elhuzatik és a (9) emeltyű pangásának folytatásánál a (6) záróretesz tovább emelt3tik. A (6) záróretesz kiakasztását lehetővé tevő (9) kikapcsolóemeltyű tetszésszerinti szerkezettel bírhat és a záróretesszel megfelelő kapcsolatban állhat. Mint azt az 1—4. ábrák mutatják több, (10a és 10b, 2. és 4. ábra) tag szolgál arra, hogy a (6) záróretesz és a kikapcsoló emeltyű egymással összeköttessenek. Ezen tagok egymáson teleszkopszerüen eltolódhatnak, hogy pld. a szomszédos kocsi egyik kapcsoló fülének lekapcsolását a (11) segédkapcsoló tag (11c) horga ne gátolja. A föltüntetés értelmében a (10a és 10b) tagokat egy a (10) tagon alkalmazott hosszabb csap köti össze egymással, mely a (10b) tag furatában van vezetve és végén fejjel van ellátva. A (11) segédkapcsolótag, mellyel a forgatható horoggal bíró ismert középütköző kapcsolás alkalmazásánál a horognak össze kell működnie, legczélszerűbben a forgatható (4) kapcsoló horoggal szemben az (1) kapcsolófej másik oldalán ágyaztatik forgathatóan. A rajz értelmében a segédkapcsolótag a kapcsolófej két (la) oldaltoldata között fekszik és utóbbiakkal függélyes (12) csap által csuklós kapcsolatban áll. A