36824. lajstromszámú szabadalom • Berendezés többfázisú váltóáramú vasúti elektromótoroknak időnként egyen vagy egyfázisú váltóárammal való működtetésére

- á — lyei megfelelő számú (C) kontaktusgyűrűvel , oly módon vannak összekötve, hogy a kontaktusgyűrűkön megfelelő egy vagy többfázisú váltóáramfeszültség áll elő. A kommutátor és a kontaktusgyűrűk konstruktív elrendezésének egyes esetei az 1., 2., 3. és 4. ábrákon vannak föltüntetve. A kontaktusgyűrűk lehetnek a mótorszekrényen belül helyezve és pedig a kommutátor mellett (1. ábra), vagy az armatúrának a kommutátorral ellenkező oldalán (2. ábra), de lehetnek a mótorszekrényen kívül is elhelyezve akár az egyik, akár a másik oldalon (3. ábra), végre, mint egy szintén előfordulható specziális esete a szekrényen kívül való elhelyezésnek, legyen itt fölemlítve az az eset, a mikor a mótor forgattyúval hajt és a mikor a kontaktusgyűrűkhöz való hozzávezetés a tengelyen, forgattyú n, forgattyúcsapon és ellenforgattyún keresztül történik, a kontaktusgyűrűk pedig a forgattyún keresztül történik, a kontaktus gyűrűk pedig a forgattyún kívül egy ellenforgattyún vannak elhelyezve (4. ábra). Egy lehetséges kiviteli eset volna az, a melyben a kontaktusgyűriik a kommutátor és az armatúra közé vannak elhelyezve, az azonban gyakorlatilag kevésbé jó megoldás, mert a számos kommutátor-összeköttetést a kontaktusgyűrükön kellene vezetni. A kontaktusgyűrűk összekötésének elágazása történhetik az egyenáramú tekercselés megfelelő pontjainak a kontaktusgyűrűkkel való egyszerű összekötése révén, a mint az az 5. ábrán vázlatosan föl van tüntetve, de történhetik póttekercseken keresztül (6. ábra) is. A polymorpli armatúra úgy is lehet készítve, hogy az egyenáram számára és a váltóáram számára külön külön tekercselése van, mint a hogy az példa gyanánt a 7. és 8. ábrákon van vázlatosan föltüntetve, a 7. sz. ábrán csillagba kapcsolt háromfázisú, a 8. sz. ábrán háromszögben kapcsolt háromfázisú tekercseléssel. Az átkapcsoló lényegében a 9. és 10. ábrákon föltüntetett kapcsolásokat hozza létre. A 9. ábrában a forgó áramú kapcsolás, a 10. ábrában az egyenáramú kapcsolás vázlatos sémája van ábrázolva. A 10. ábráu föltüntetett kapcsolásnál a stator tekercsei szolgálnak mint mágnestekercsek és pedig vagy a forgóáramú burkolat összes tekercseinek, vagy pedig e tekercsek csak egy részének fölhasználásával megfelelően gruppokba, seriesbe vagy parallel kapcsolva. Ez a kapcsolás úgy történik, hogy a keletkező mágnespolusok az armatúra árama által létrehozott mágneses tengelyére vagy merőlegesen állnak és ez az egyszerűbb eset, vagy pedig 90 foktól eltérő szöget képeznek (11. ábra) (a). Az első esetben a mótor forgásirányának változtatása vagy az az armatúra, vagy a mágnes áramkörének kummutálása által történik. A második esetben a mágnesburkolatnak csak egy része kommutáltatik, vagy pedig, ha az armatúra kommutáltatik, az armatúrával együtt a burkolatnak egy másik bizonyos része olyanformán, hogy a megváltozott menetiránynál a mágnes és az armatúra mágneses tengelyei által képezett szög az előbbi szöggel egyenlő, de ellenkező értelmű legyen, (a) 12. ábra). Az egyenáramról váltóáramra való átkapcsolásánál az egyenáramú kefék köre megszakíttatik és a kefék a kommutátorról esetleg leemeltetnek, a mótor álló részének tekercselése a rendszernek megfelelő többfázisú áramkörökre kapcsoltatik és pedig úgy, hogy az egyenáramú mágnesező tekercselés teljesen, vagy annak csak egy része, megfelelő csoportokba, seriesbe, vagy parallel kapcsolásban használtatik föl. Végre az indító rbeostat az indukciós mótor indukált körére kapcsoltatik. Az átkapcsoló sémájának egy speciális esete a 13. és 14. ábrán van föltüntetve, a hol (Ml, M2, M3) a mótor statortekercselésének három fázisát tünteti föl. (K) az egyenáramú kommutátor, (bl, b2) azon levő keféket, (RÍ, R2, R3, R4) pedig egy kétfázisú tekercselésnek megfelelő négy elágazás kontaktusgyűrűit a megfelelő kefékkel, (Rh) a többfázisú mótor indítórheostatját, (3 ph) annak áramforrását, (C) az egyenáramú