36819. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hullám telegrafiához

— 2 -tetszőleges irányban lehet hullámokat indítani, vagyis bármely tetszőleges állomással lehet levelezni, ekkor csakis az szükséges, hogy az antennát akként állítsuk be, hogy annak hátsó vége ettől az állomástól elforduljon. Jeladó antennánkkal kapcsolatban lehet bármely tetszőleges jelvevő antennát alkalmazni de előnyös, ha a használt jelvevő antenna ugyanazon az eleven alapszik, mint a jeladó antenna, vagyis ha a szokásos függélyes antenna helyett egy vízszintes, vagy közel vízszintes, teljesen vagy részben szigetelt a föld vagy víz fölött vagy ehhez közel kifeszített antennát alkalmazunk, melynek a jeladó állomás felé fordult végét valamely elektromos hullámok fölvételére alkalmas berendezés, pld. koherer vagy mágneses hullámjelző stb. útján földre kapcsoljuk. A jelvevő és jeladó antenna legelőnyösebben azonos minőségű drótból készül, hosszuk ugyancsak közel azonos vagy oly viszonyban van egymáshoz, mint a páratlan számok. Az egyes antennákat több egymás mellett fekvő drót is alkothatja. Jó eredmény elérésére czélszerű, ha az antennák egymásra vannak hangolva. Ily jelvevő legerélyesebben oly hullámokra szólal meg, melyek ugyanabban a függélyes síkban fekvő és a jelvevő antenna mellső vége felé fordult jeladó antennától indulnak ki, bár kisebb távolságra ajelvevőantenna ugyanabban a függélyes síkban, de ellenkező irányban terjedő hullámokra is megszólal. Lehetneajel vevő antennát a hullárajelző útján történő földrekapcsolás mellőzésével két közel azonos részből is készíteni, melyek közé a hullámjelzőt kapcsoljuk be és melyeket a földtől teljesen vagy közel teljesen szigetelünk. Czélszerű, ha a két rész hosszának öszszege a használt hullámok hosszának felével, tehát minden rész hossza egy negyed hullámhosszúsággal egyenlő, minden esetre kívánatos azonban, hogy az antenna a használt hullámhosszúságra legyen hangolva, bár ezt a hangolást bármely tetszőleges berendezéssel lehet végezni. Ha ily antennát mellső vége körül vízszintes síkban forgatunk és ha az antenna egy bizonyos helyzeténél jeleket kapunk, akkor tudjuk, hogy az antenna a jeladó állomásra van irányítva, t. i. hogy hátsó vége elfordul a jeladó állomástól. Ezt az antennát igen előnyösen lehet amaz irány megállapítására használni, melyben a jeladóállomás fekszik, így pld. valamely a tengeren járó hajó a jeladó állomás irányát igen pontosan állapíthatja meg oly módon, hogy azt a szöget fölözi, melyen belül jeleket fölvehet. A jeladó és jelvevő antennát hátsó végén vagy más ponton földre lehet kapcsolni, eme földrekapcsoló vezetékbe pedig önindukciót vagy kapacitást lehet bekapcsolni, ép így lehet az antennát a szikrapályával, illetve hullámjelzővel kondenzátor útján is összekapcsolni és általában bármely oly berendezéssel fölszerelni, mely a közönséges függélyes antennáknál szokásos. A csatolt rajz 1. és 2. ábráján oldal-, illetve fölülnézetben egy jeladó és jelvevő állomás látható, melyek mindegyikének vízszintes antennája van. A baloldalt látható jeladó állomáson (a) a mellső végén a (b) szikrapálya útján az (e) földre kapcsolt antenna, a rajz szerint a szikrapálya a (c) indukciós csévével közvetlenül össze van kötve, de szikrapálya helyett indukciós berendezést vagy hullámtranszformátort is lehetne alkalmazni, úgy hogy az (a) antennában a hullámok közönséges módon, indukció útján képződnek. A jobboldalt látható fölvevő állomáson a vízszintes (d) antenna egy (f) hullámjelzőn, pld. egy kohereron vagy mágneses jelvevőn át van az (e) földre kapcsolva, a két (a) és (d) antenna helyzete olyan, hogy hátsó végük egymástól elforduljon, mellső földrekapcsolt végük pedig egymás felé forduljon. A 3. és 4. ábra ugyancsak oldal-, illetve fölülnézetbeu két egymástól távol fekvő állomást ábrázol, a baloldalt látható jeladóállomásnak vízszintes (a) antennája, a jobboldalt ábrázolt jelvevő állomásnak pedig a szokásos függélyes (g) antennája van, mely az antennán átmenő függélyes síkban