36819. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hullám telegrafiához

Megjelent 1906. évi szeptember hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 86819. szám. VH/j. OSZTÁLY. Berendezés hullámtelegráfiához. MARCONI'S WIRELESS TELEGBAPH COMPANY LIMITED CZÉG LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 február hó 16-ika. Találmányunk tárgya berendezés hullámtelegrafiához, mely az elektromos hullámokat bizonyos irány felé tereli, úgy hogy az egyik állomás a másik állomással levelezhet anélkül, hogy más, a két első állomáson átmenő függélyes síktól nagyobb távolságban fekvő állomásokat is befolyásolhatna. Lehetővé teszi ez a berendezés azt is, hogy a fölvevő állomás az irányt, melyben a jeladó állomás fekszik, megállapítsa, továbbá nagy mértékben fokozza a berendezés munkaképességét, a mennyiben a fölvevő állomás csupán oly hullámokra szólal meg, melyek egy bizonyos irányból jönnek. Találmányunk szerint a szokásos függélyes antennákat egy teljesen vagy részben szigetelt vezeték helyettesíti, mely vízszintesen vagy közel vízszintesen van a földön vagy vízen vagy ettől bizonyos távolságban kifeszítve, melynek a másik állomás felé fordult vége egy másik sarkán földre kapcsolt szikrapálya vagy más hullámindítóberendezés egyik sarkával van összekötve és melynek térbeli helyzete olyan, hogy a két vezeték ugyanabban a függélyes síkban feküdjék. A jeladó antenna mellső vagy generátorvége a hullámindítóval, a jelvevő antenna mellső vagy jelvevő vége pedig a hullámok fölvételére szolgáló berendezéssel van összekötve. Úgy tapasztaltuk már most, hogy az ily jeladó antennától kiinduló elektromos hullámok főleg az antennán átmenő függélyes síkban terjednek tovább és hogy az energiakisugárzás az antenna mellső vagy generátorvégén a legerélyesebb. Valamely távol és gyakorlatilag ugyanabban a függélyes síkban fekvő fölvevőt ez az antenna működésnek indíthat, de nem oly fölvevőt, mely eme függélyes síkon kívül fekszik. Fölfogja az ily antenna azokat a hullámokat is, melyek az antenna hátsó megnyújtásában keletkeznek, de kisebb mértékben. Minél közelebb van ez az antenna a földhöz, annál kevésbbé terjednek a hullámok oldalirányban, de lehet az antennát a föld fölött az antenna hosszához viszonyítva kis távolságban is elhelyezni, (mely pld. nem nagyobb az antenna hosszának egy tizedénél). Ekkor a hullámok erélyesebbek, de nem terjednek annyira tökéletesen egy irányban és minél magasabban van az antenna a föld fölött elhelyezve, annál nagyobb mértékben terjednek szét a hullámok oldalirányban is. Ha az antennát mellső végén átmenő függélyes tengely körül forgatjuk, bármily