36818. lajstromszámú szabadalom • Fürdőkályha

- 2 (3) hullámvölgyei csőkígyót alkotnak, a melyben az alul a (4) csövön bevezetett hideg víz fölemelkedik és a fűtőcső alakja miatt gyorsan fölhevülve jut a (6) hőmérővel ellátott (5) elvezetőcsőbe, honnan a háromfúratú (7) csapon a szükségletnek megfelelően vezethető el. A (2) cső fölső vége a füstelvezető cső csatlakozó csőcsonkját képezi, alul pedig az (1) cső a (9) tüzelőtérrel közvetlen kapcsolatban áll. Az (1) és (2) csövek mögött, melyek hengeresek, tehát fölül és alul egyenlő szélesek lehetnek, külön (10) füstcső van elrendezve, mely alul ugyancsak közvetlen kapcsolatban van a (9) tüzelőtérrel és fölül a (2) cső (8) részébe torkollik. Az egész kályhát a (11) palást veszi körül, az (1, 2) fűtőtest és a (10) füstcső pedig a tüzelőtértől a (12), illetve (13) csapószelepek útján zárható ei. Eme csapószelepek közös (14) tengelyre vannak ékelve, úgy hogy mikor a (12) szelep nyitva áll, az (1, 2) fűtőiest a tüzelőtértől el van zárva és viszont. A két (12, 13) csapószelep (14) beállítótengelyét a háromfúratú (7) csap forgójáról két (15) kúpkerék, (16) tengely, (17) fogaskerék és a (7) csap forgójára ékelt (18) fogasív útján mozgatjuk. A hideg vizet vezető (19) cső a (7) csap üreges csapforgójába torkollik és a (20) csatornán és (21) csővezetéken közlekedik a (4) vezetékkel és így az (1) és (2) fűtőtesttel is, mikor a csap «melegre» van állítva, mi a (22) léptéken ismerhető föl. Ha a fürdőkályhákat használni akarjuk, befűtése után a (7) csapforgót a (22) lépték szerint a kívánt hőfokra állítjuk be, minek megfelelően a (12, 13) csapószelepek is többé-kevésbbé kinyílnak, illetve záródnak. A füstgáz és a hideg víz az (1, 2) fűtőtesten áramlik át, a (7) háromfúratú csap pedig csakis a beállítása által megszabott mennyiségű vizet enged át, mely átfolyása közben azonnal fölhevül a (22) léptéken beállított hőfokra, melyet az (5) vezetékbe bekapcsolt (6) hőmérőn lehet leolvasni. Mikor a fürdőkádat a háromfúratú csapon kifolyt víz megtöltötte, a csapforgót a «zárva» állásba állítjuk, ekkor a (13) csapószelep elzáródik, a (12) csapószelep ellenben kinyílik és a füstgázok a nélkül, hogy az (1, 2) fűtőtestbe jutnának, a (10) füstcsövön közvetlenül a kéménybe mennek. A háromfúratú csap forgóját a (22) lépték beosztásának figyelembe vételével akként állítjuk be, hogy annyi víz folyjon át, a mennyi a kellő hőfokra fölmelegedhetik, úgy, hogy a vízhez hideg vizet keverni ne kelljen. Ha azonban hideg vízre van szükségünk, a csapforgót «hidegre» állítjuk (1. a 2. ábrát), mikor a hideg víz nem juthat a kályhába, hanem a háromfúratú csapon a kádba folyik. A kályha használat közben meg nem sérülhet, mert a mint az (1, 2) fűtőtest (13) csapószelepét megnyitjuk, a fűtőtestbe azonnal hideg vizet vezetünk be. Az (1, 2) fűtőtest alkalmas pontján kiürítőcsap van alkalmazva, hogy a benne levő víz télen meg ne fagyhasson. A 4., 5. és 6. ábrán függélyes metszetben és elölnézetben a fürdőkályha oly foganatosítási alakja látható, melynél a belül teljesen szabad, csavarvonalban futó hullámokkal ellátott (1) fűtőcső a víztéren megy át és ugyancsak csavarvonalban futó hullámokkal ellátott (9) tüzelőtérre van állítva. Eme foganatosítási alaknál a füstgázok azonnal, a mint képződnek, a kiterjedésre irányuló törekvésük következtében belefekszenek a fűtőcső hullámaiba, csavarvonalban végbemenő emelkedésük pedig semmiféle akadályra nem talál. Emez örvénylő fölemelkedés a fűtőgázokat hosszabb ideig tartja vissza a fűtőcsőben, mint a meddig egyenes hullámokkal bíró vagy sima fűtőcsőben visszamaradnának, tehát az ily módon érintett fűtőcsövek falai tetemes hőt vehetnek föl. Minthogy a fölemelkedő füstgázok a csavarvonalban futó hullámokba belefekszenek, fölfelé mozgásuknál pedig a fűtőcső egész keresztmetszetén sehol ellenállásra nem találnak, a huzatviszonyok semmiféle tekintetben nem lesznek kedvezőtlenebbek, sőt ellenkezőleg, kedvezőbbek lesznek, mint az egyenes vagy csavarirányú hullámokkal ellátott, belül azonban nem teljesen szabad fűtőcsöveknél, a mennyi-