36800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromosság előállítására

ják, úgy hogy azok száraz helyen raktározhatok, szállíthatók és bármikor használatba vehetők. Az eddigi kísérletek szerint legelőnyösebb a hatás akkor, ha chrómsavban preparált széntestet alkálikus elektrolytba, pl. nátronlúgba mártunk. Ha a töltött széntest kimerült, ugyanazon elektrolytba egy másik, előzőleg preparált széntestet helyezhetünk, míg a kimerült széntestet újból preparálhatjuk. Az elektrolyt, a cink és a széntest többszöri ismételt használata mellett a kivehető ampéreórák száma nem csak hogy nem fogy, hanem szaporodik. Amennyiben a széntest preparálásához haBznált elektrolyt gőzzé alakítható, a preparálást az ilyen elektrolyt gőzével is végezhetjük akképen, hogy a széntestet alkalmas készülékben ezen gőzök hatásának tesszük ki. Ezen esetben a széntest előzetes fölhevítése el is maradhat, ha a gőzöket magasabb hőmérsékletre hevített állapotban hagyjuk a széntestre hatni. A preparált széntest a legtöbb ismert elemekben is a negatív elektróda helyettesítésére kitűnő eredménnyel használható, amennyiben azok feszültségét és áramerősségét nagy mértékben növeli. A magasabb hőfokra hevített gőzöknek preparáló hatása a széntestre valószínűvé tette azt a föltevést, hogy a széntest preparálása az által is elérhető, hogy azt előzetes fölhevítés nélkül magasabb hőmérsékletre hevített elektrolyttal kezeljük, amit a kísérlet eredménye teljesen igazolt. Ebből föltalálok már most azt következtették, hogy oly áramgenerátorok is volnának készíthetők, melyeknél az egyik elektróda gyanánt használt széntest egyrészről folytonosan preparáltatik, másrészről pedig egyidejűleg folyton áramfejlesztésre használtatik föl. Ezt teljes sikerrel tényleg pl. a következő elrendezéssel sikerült elérni. Oly üreges széntestet készítettünk, mely hengeralakú és két homloklapján be-, illetve kivezető nyílással van ellátva. Ezen hengert nátronlúgoldattal vagy nátriumkarbonátoldattal megtöltött fémedénybe (cink, ólom stb.) állítottuk és a szénhengeren magasabb hőfokra hevített chrómsavoldatot vezettünk keresztül folytonosan zárt körfolyamatban akképen, hogy a szénhengerből kilépő oldat, mielőtt ismét a szénhengerbe jutott volna vissza, egy melegítőkészűléken ment keresztül újbóli fölhevítés czéljából. Itt is a szén a pozitív pólust, a fém a negatív pólust adja és az áram körülbelül 2'5 volt feszültséggel bírt, ha a széntestet még diafragmával vettük körül. Ezen elrendezésnél világos, hogy a szén preparálása belülről kifelé megy végbe a széntest likacsos falain keresztül. Hasonló elrendezéssel áramot kapunk akkor is, ha az alkalikus elektrolyt nem fémedényben, hanem nem preparált szénből előállított edényben áll, mely eset' ben az utóbbi, úgy mint előbb a fém, a pozitív elektródát, a preparált szén pedig a negatív elektródát alkotja. A preparáló folyadék helyett ezen elrendezésnél természetesen szintén fölhevített gőzöket, pl. salétromsav gőzöket vagy porlasztott chrómsavoldatot is alkalmazhatunk, melyeket legczélszeriibben zárt körfolyamatban vezetünk a szénhengeren keresztül. A találmány lényegén természetesen mit sem változtat, ha a generátort nem a preparáló folyadék zárt körfolyamatára rendezzük be, hanem az üreges szénhengert a fölhevített folyadékkal időközönkint megtöltjük és kihűlés után lecsapolva, újból meleg folyadékkal töltjük meg. A generátorok egy másik foganatosítási j alakja a következő: | Egy üreges (nem preparált) széntestet j fémedénybe (pl. cink) helyezünk, melynek \ falai azbesztgyapottal vannak kibélelve. Ezen , azbesztréteget nátronlúgoldattal itatjuk, pl. akképen, hogy a cinkedény egy csövön keresztül egy nátronlúgot tartalmazó tartállyal közlekedik. A széntest üregébe chrómsavoldatot töltünk és az egészet kívülről hevítjük. A széntest ily módon a belülről a likacsokba hatoló chrómsav és a kívülről befelé terjedő hevítés alatt preparáltatik és egyidejűleg a cinkkel és a közbenfekvő elektrolyttal állandóan áramot szolgáltat. Végül egy a széntest preparálására kivá-