36777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek kohósítására
ebből a gázárammal gőz alakjában távozik. Ha ezen gőz egy másik térben magas hőmérsékletű redukáló légkörre talál, úgy az ólomgőzök fémes állapotba jutnak, könnyen fölfoghatók, míg az elégési gázok eltávoznak. Ha az ólmon kívül még zink is foglaltatik a kénérczekben, úgy ezeknek kezelésénél a zinkgőz az ólomgőzökkel együtt távozik, az ólom kiválasztása alkalmával azonban a zinkgőzök fémzinkgőzzé redukáltatnak és a fémzink ismét oxydálható, ha az ólomfölfogótéren kívül fölfogjuk és légköri levegővel keverjük. Az elválasztókamrából távozó kéngőzök valamely ismert eljárás segélyével könnyen dolgozhatók föl kénsavra. Finomra elosztott oxydérczek kezelésénél az érczet, mint előbb is, egy függőleges akna vagy kemencze fölső részébe vezetjük, melyben a lebegő és laza állapotban lévő részecskék magas hőmérsékletű redukáló gázáram hatásának tétetnek ki, mely az ércczel egyenlő irányban mozog, miáltal a részecskék cseppfolyós vagy félig cseppfolyós állapotba jutnak. Az ily módon redukált érez ezután a lángkemenczébe megolvasztott salakból álló védőtakaró alá jut, melyben a fémek további hevítésnek vethetők alá, hogy tökéletesen megolvasztassanak és hogy oxydáló befolyásoktól menten fejeztessék be a szétválasztás. Ezen eljárás végrehajtásánál szükség esetén salakképző és karbonizáló alkatrészeket vagy anyagokat vezethetünk be az ércczel együtt a kemenczébe. A találmány tárgyát képező eljárás fémoxydok földolgozásánál, tehát lényegileg abban áll, hogy az érczeket lebegő állapotban hozzuk egy redukáló olvasztóövbe, illetve először egy magas hőmérsékletű, azután pedig egy redukáló övbe, mire a redukált fémet újabbi oxydáció veszélye nélkül egy megolvasztott fürdő salakjának védőrétege alá hozzuk, míg a redukáló gáz, mely az aknán keresztül lefelé áramlik, közben expandeál és magashőmérsékletü oxydáló légárammal keveredik, hogy az elégést elősegítve, a fürdőt magas hőmérsékleten tartsa, mimellett a fémeknek a salakrészektől való elkülönülése a salakvédőréteg alatt a fajsúlykülönbség alapján megy végbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás érczeknek finomra elosztott állapotban való kohósítására, jellemezve az által, hogy az érczet aknakemenczében szabadon lebegve hullatjuk le és lebegő állapotában először magashőmérsékletű és az ércczel egyenlő irányban mozgó légkör hatásának tesszük ki, mire az érczet az aknából lángpestbe vezetjük, melyben az éreznek nem illanó megolvasztott fémalkatrészei a fajsúlykülönbség alapján a salakképző anyagoktól elkülönülnek. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás, jellemezve az által, hogy az aknakemenczében magas hőmérsékletű oxydáló légáram hatásának vetjük alá az érczeket. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás, jellemezve az által, hogy az érczet az aknakemenczén való végighaladás alatt előbb oxydáló, azután pedig redukáló gázáram hatásának vetjük alá. 4. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítási alakja vas-, ólom- vagy rézoxydérczek földolgázására, jellemezve az által, hogy az aknakemencze belsejében magashőmérsékletű redukáló gázáramot tartunk fönn. 5. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a redukált fémalkatrészek az aknakemencze elhagyása után lángpestbe és pedig ebben lévő megolvasztott salakvédőréteg alá vezettetnek, hogy a redukált fémeket oxydáczió ellen megvédjük és hogy így a fémeknek a salakképző alkatrészektől való elkülönülése ne akadályoztassák. PAliAf RÉSZVÉNY TÁAAASÁf tyomiiA ÖUMPESTB*
