36726. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés váltakozó áramú kommutátoros mótorok számára

_ 2 — nál fölhasznált totális erő nagyobbára a térmágnes gerjesztésére fordíttatik. Másrészt ezen motorok forgató nyomatékát a fegyverzetben folyó áramnak a mágneses tér erősségével való szorzata adja meg és a mágneses tér mágnesező erőssége közel arányos a térmágnestekercs amperetekerületszámával. A mótor elindításánál a fegyverzettekercs végei között már ezen tekercs ellenállásának legyőzésére is kis potentialkülönbözetet kell létesíteni, mindazonáltal az találtatott, hogy a fegyverzetben fölhasznált totális erő általánosságban sokkal kisebb, mint a térmágnesben hasonló körülmények között fölhasznált totális erő. A fegyverzetben fölhasznált erő egy része dewattált, de ezen dewattált komponens általában sokkal kisebb, mint a térmágnestekercs dewattált komponense. Ennek következtében, ha a térmágnestekercs dewattált komponenseit csökkenteni, a fegyverzet áramát pedig növelni lehetne akkor a motorban adott forgató nyomatékszámára fölhasznált totális dewattált rész csökkenthető volna. A térmágnestekercs dewattált komponensének csökkentése a mágneses térben elrendezett amperetekerületek csökkentésével érhető el, ami egyszersmind az adott forgató nyomaték számára szolgáló térmágnes mágnesező erősségének csökkentésével és a fegyverzetáramnak növelésével van egybekötve, amenynyiben ezáltal a fegyverzetben fölhasznált erő dewattált komponense kissé növeltetik. Világos, hogy ekként oly állapotot érhetünk el, melynél a térmágnestekercs amperetekerületeinek száma és következésképen a térmágnes mágnesező erőssége annyira csökkentetik, hogy a motorban a térmágnes gerjesztésére fölhasznált erő épen egyenlő lesz a fegyverzetben fölhasznált erő dewattált komponensének növelésével. Ha ezen állapot eléretett, akkor adott elindítási forgató nyomaték számára a térmágnes amperetekerületeinek további csökkentése már semmi előnnyel sem jár. Általában az találtatott, hogy a térmágnestekercsnek azon tekerületszáma, mely a motorban fölhasznált legkisebb erővel az elindításnál létesített bizonyos forgató nyomatéknak megfelel, sokkal kisebb, mint a motornak teljes sebességgel való működtetéséhez szükséges amperetekerületszám. Ennek következtében az elindításnak legkedvezőbb módon való eszközléséhez kívánatos, hogy a térmágnestekercs amperetekerületeinek száma a teljes sebességhez megkövetelt amperetekerületek számánál kisebbé tétessék, a fegyverzettekercs amperetekerületeinek száma pedig a teljes sebességhez megkövetelt amperetekerületek számánál nagyobbá tétessék. Az ennek foganatosítására szolgáló kapcsolási berendezés a mellékelt rajzoknak 1—24. ábráiban néhány foganatosítási alakban van föltüntetve. Az 1. ábra szerint az (1) áramforrás egyfázisú váltakozóárammal táplálja a (2) transforrnátortekercset, melynek egyrésze a (4) kontaktusokkal ellátott (3) leágazások által több egyenlő részre van osztva; a (4) kontaktusokkal az (5) kapcsolókar működik együtt. A (6) mótor kapcsai egyrészt az (5) kapcsoló karhoz vezető (7) sodronynyal és másrészt a (2) transforinátortekercs (9) végével összekötött (8) sodronnyal vannak összekötve. A (6) mótor térmágnestekercse két (10 és 11) részre van osztva, melyek elindítás czéljából a rajzban föltüntetett módon párhuzamosan kapcsoltatnak. Ezen két (10 és 11) tekercsrész a mótor térmágnessarkszámának felelhet meg, vagy pedig mindegyik rész egynél több sarktekercset tartalmazhat. A 2. ábra szerint a mótor térmágnestekercsének két (10 és 11) része sorosan van kapcsolva, ami a mótor munkaállapotának felel meg. Minthogy a térmágnestekercs ellenállása kicsi, azért az ebben folyó áram és következésképen a amperetekerületek száma nagyjában a soroskapcsolásban lévő tekerületek számától függ. Az elindításnál az 1. ábra szerint az térmágnestekercs kevesebb amperetekerülettel bír, mint a 2. ábránál, vagyis a térmágnestekercs amperetekerületei a fegyverzettekercs amperetekerületeihez képest az előzőkben kifejtett módon oly mérvben növelteinek, amelyben a mótor fordulatszáma nagyobbodik.