36722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kétütemű explóziós gépek töltésére

2 -nagyságú töltő nyomást lehet használni a töltő térben a sűrítésellenállások legyőzésére, részben nyilt kibocsátó alkatrésznél történő töltés esetén lehetőleg csekély töltő nyomásokkal kell dolgoznunk, hogy a kibocsátásból eredő veszteségeknek elejét vegyük. E veszteségek természetesen növekednek a töltő nyomás fokozásával. Ha már most a töltés kis nyomó tartányokból történik, a töltésnél bekövetkező nagy mértékű nyomáscsökkenés miatt a kezdeti töltő nyomást aránylag nagyra kell választani, hogy még egyáltalában lehetővé váljék a részben a kibocsátó alkatrészek (hasítékok) elzáródása után történő töltés. Ennek megfelelően a nyilt kibocsátásból eredő veszteségek is i nagyra jönnek ki. Ha ellenben a töltés nagy nyomó tartányokból történik, a töltő nyomás állandó marad, és ugyanazon töltési fok elérésére csak a nagy mértékben ingadozó nyomásokból eredő közép töltő nyomás nagyságával kell annak bírnia. Az állandó töltő nyomás ezen csökkentésével azonban nagyjából már meg van szüntetve a kibocsátásból eredő veszteségek fő oka. Ha e nyomáscsökkenés az említett veszteségek elkerülésére még nem volna teljesen elegendő, a töltő nyomást a nyitott kibocsátó alkatrésznél történő előtöltéshez még jobban lehet csökkenteni, mert hiszen a tulajdonképeni töltés nagy nyomó tartányok alkalmazásánál a kibocsátó hasítékok elzáródása után, tetszőleges nagyságú töltő nyomással történhetik. Ugyanezen okokból természetesen az öblítő levegő nyomása is a legkisebb mértékre csökkentetik. A jelen töltő eljárást tehát különböző töltő nyomások alkalmazása is jellemzi a nyilt és az elzárt kibocsátó hasítéknál történő részleges töltéshez. A kétütemű gépeknél a nagy nyomó tartányokból való töltés azonban csak úgy egyszerűen nem eszközölhető. E töltő eljárás alkalmazása eddig a gép gyors megindíthatása iránt támasztott követelményen hiusult meg, miután ugyanis eddig a gép megindításakor előbb a töltő tartányokat kellett a hajtó közeggel tele szivattyúzni, mielőtt a gép elegendő keveréktöltést és kielégítő gyújtásokat nyert; a megindítás tehát a töltő tartányok nagyobbításával mindig nehezebb volt. E hátrányon úgy igyekeztek segíteni, hogy a gép megindításakor a töltő tartányok egyes részeit alkalmas záró szerkezetek segélyével kikapcsolták. A bekapcsolva maradt, a töltő szivattyúkhoz kapcsolt kisebb tartányrészeket azután gyorsan teleszivatytyúzták, mire a gép azonnal gyengébb gyújtásokat kapott, melyek azonban elegendők voltak, hogy a gépet mozgásba hozzák. Ha most a gép elérte a normális fordulatszámot, kézzel vagy önműködően, a szabályozó szerkezet segélyével, a nagyobb tartányrészek í bekapcsolása történik. E bekapcsolásnak emellett késleltetve, ellenállás bekapcsolása által kell történnie, hogy a bekapcsolás által előidézett nyomáscsökkenés ne okozhassa a gép megállását. A gép megállítása alkalmával mindenkor nyomáskiegyenlítődés következik be a tartányokból a vezetékbe, úgy hogy a gép minden egyes megindítása alkalmával előbb a kisebb tartányrészeket tele kell szivatytyúzni. Ennek elkerülésére és hogy a gép megindítását közvetlenül a nagy nyomó tartányokból lehetővé tegyük, a jelen találmány értelmében ezen most említett nyomáskiegyenlítődést a nagyobb tartány kellő időben való légmentes kikapcsolásával gátoljuk meg, miáltal az utóbbiban folytonosan töltő nyomás alatt álló gáz- és légkészletet őrizünk meg. A kapcsoló szerkezet pl. légmentesen zárő szelep alakjában van kiképezve, hogy a töltő nyomást a nagyobb tartányrészben folytonosan megkapjuk, úgy hogy az a gép gyors megindítására folytonosan rendelkezésre álljon. A nagy nyomó tartányok most már a gép megindítását nem csak hogy nem gátolják többé, hanem inkább jelentékenyen gyorsítják és megkönnyítik. A tartányrész odakapcsolása most egyidejűleg történhetik a gép megindításával. A gép rögtön teljes töltést és erős gyújtásokat fog kapni és így terhelés alatt is megindítható. A nyomó tartányok kapcsolása mellett kézzel vagy ön-