36679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás siliciumonoxid előállítására
a szén-dioxydhoz hasonlóan, az oxygén első atomját alacsonyabb hőmérsékletnél a monoxyd előállításával könnyebb eltávolítani,. mint a második oxygén atomot a monoxydból az elem előállításával; tehát mindig élénk a törekvés a monoxyd létesítésére és ezáltal az adagolt anyagnak oly hőmérséklet melletti megtartására, mely a második oxygén-atom eltávolítására nem elegendő, mivel a monoxyd redukálása kétségkívül magasabb hőmérséklet mellett megy végbe. Ha már most a monoxydot képződésének arányában a reakció hatása alól bármely módon eltávolítjuk, a törekvés oda fog nyilvánulni, hogy inkább a monoxyd előállítása folytatódjék, mint sem hogy a redukció tökéletesíttessék. Redukáló szer gyanánt természetesen nemcsak grafit ill. szén, hanem bármely más alkalmas anyag szolgálhat. Az ekképen előállított silicium-monoxyd rendkívül finom amorf por, melyben a szokásos módon nem lehet külön részecskéket megkülönböztetni. A rendkívüli finomság már abból a tényből is kitűnik, hogy ezen por nagy része vízben hetekig is suszpendálva marad. Az imént leírt módon előállított anyag rendszerint kevés, bár változó mennyiségű tisztátlanságokat tartalmaz, melyek nyers anyag tisztátlanságaiból eredő szénből," silieium-dioxidból, silicium-karbidból, továbbá vas- és aluminium-vegyületek nyomaiból állanak. A redukáláshoz használt siliciumnak és szénnek gondos kiválasztásával és részben vakuumban dolgozó, igen tiszta Achesongraphitból készült hevítőpálczának alkalmazásával, a mikor is a vakuumban hydrogén marad vissza, a következő összetételű, igen tiszta kísérleti anyagot, kaptam: SiO 91-28% SiOj 3-42 « SiC 103 « C 2-54 « FeSia -nek föltételezett vasvegyület— — 0 80 « Ala Os ... 0 93 « 100-00% A silicium-monoxyd a cilicium-dioxydtól vegyileg abban különbözik, hogy folysavban észrevehetően csekélyebb mértékben és hígított maró nátronban észrevehetően nagyobb mértékben oldódik. A silicium-dioxydtól még abban is különbözik, hogy oxygénben hevítve ég és hogy a Röntgensugarak inkább áthatják. Rendkívül finoman elosztott állapotban a szabad levegőben is meggyúlad, a mikor is az égés lassanként áthatja az egé3z anyagot. A siliciumtól csekélyebb fajsúly és azon tény által különbözik, hogy súlyban körülbelül 36%-kal növekedik, ha siliciumdioxyddá alakíttatik át, míg a fémsilicinm ily esetben közel 113%-kal növekszik. Ezektől világos, hogy ezen anyagot igen könnyen különböztethetjük meg egyéb anyagoktól; így quantitative meg lehet határozni egy adott adagnak súlynövekedését, ha SiO-ból akár közvetlen oxydálás akár maró nátronban való oldás a szokásos óv-I iézkedések szemmeltartásával eszközölt sósavval való lecsapatás által. Si02 -vé oxydáljuk. Ismételt yegyelemzések azt mutatták, hogy a tényleges súlynövekedés a theoretikus megállapítást még l°/o-kal sem haladja túl. A jelen találmány tudományos fontosságán kívül az anyagnak nagy gyakorlati előnyei miatt is igen fontos, mert az ezen eljárás szerint előállított anyag oly kemény és oly finom, hogy fémcsiszoló szer gyanánt való fölhasználására fölötte becses. Ezen pornak tömege továbbá súlyához képest aránylag igen nagy, sűrűsége körülbelül 0-04, úgy hogy egy köbdeczlméter súlya körülbelkl 0 04 kg. Fajsúlya azonban körülbelül 2-24, a miből következik, hogy porrészecskéi között igen nagy levegőmennyiség foglaltatik, a miért is rendkívül rossz hővezető, mely tekintetben az összes ismert ásványi anyagok között a legjobb. Tetszős színe miatt és mivel rendkívül finom porrá szétőrölhető, akár egymagában, akár egyéb festékanyagokkal keverve becses festéket képez. Ezen anyagot briquet-I tekké is sajtolhatjuk és szorosan tapadó ' anyagokká süthetjük össze, még pedig akár
