36676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati szöveteknek és ezek más anyagokkal való keverékeinek konzerválására
Megjelent 1906. évi szeptember hó 10-éi». MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B6676. szám. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás állati szöveteknek és ezek más anyagokkal való keverékeinek konzerválására. HATMAKER JAMES ROBINSON VEGYÉSZ PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 márczius hó 3-ika. Jelen találmány állati szöveteknek és ezek más anyagokkal való keverékeinek konverzálására vonatkozik és abban áll, hogy ezen szöveteket vagy keverékeket zúzás, vágás, őrlés vagy más efféle útján, víz hozzáadásával vagy enélkül többé vagy kevésbbé egyenletes péppé alakítjuk át és azután ezen pépből a folyadékot igen gyorsan elpárologtatjuk, akképen, hogy azt igen vékony réteg, illetve hártya alakjában alkalmas fölületen kiterítjük, mely 100° C.-nál magasabb hőmérsékletre van hevítve. Ezen eljárás előnnyel használható halak, osztrigák, marhahús és bármilyen állati szövet és ezeknek más oly anyagokkal való keverékei konzerválására, amelyek az alkalmazott hő folytán kárt nem szenvednek. Az állati szöveteket vagy keverékeket szárítás előtt megfőzhetjük, párolhatjuk, fűszerezhetjük vagy más módon kezelhetjük, oly czélból, hogy az előállított száraz termékek ízét, illetve minőségét javítsuk. Ezen eljárás, mely szerint az állati szöveteket akképen konzerváljuk, hogy azokat először finoman elosztott, illetve pépszerű állapotba hozzuk, úgy, hogy azokat igen vékony réteg, illetve hártya alakjában kiteríthetjük, oly magas hőmérsékletre hevített fölületen, mely a bennük levő nedvességet hirtelenül elpárologtatja, miáltal azok igen gyorsan, gyakorlatilag véve száraz állapotba mennek át, lehetővé teszi az ilyen szövetek konzerválására használatos sók vagy más konzerváló anyagok alkalmazásának mellőzését, minthogy az ezen eljárás szerint konzervált szövetek annyira szárazak, hogy semmiféle konzerváló szert nem igényelnek. A szöveteket bármilyen alkalmas módon alakíthatjuk péppé. Szükség esetén vizet adhatunk hozzá, hogy a pép eléggé folyékony legyen, oly czélból, hogy azt igen vékony rétegben kiteríthessük. Ha a szöveteket oly állapotba hoztuk, hogy azok igen vékony réteggé, illetve hártyává alakíthatók, úgy 100° C.-nál magasabbra hevített alkalmas fölületen — pl. sima fémlemezen — kiterítjük azokat. Ily módon a szövetpép csaknem pillantásszerűen — néhány másodpercz alatt — megszárad. A szövetpép szárítása esetleg szárítóhengerek fölületén is foganatosítható, a mennyiben a találmány korántsem szorítkozik bizonyos meghatározott alakú szárítófölületeknek használatára. Szárítás után a száraz termékeket a hevített fölületről vakarok vagy más alkalmas készülékek segítségével eltávolítjuk.