36672. lajstromszámú szabadalom • Gép répa és hasonló gyökérnövények, különösen czukorrépa fejének levágására
dalt vezettetnek el és a csúszó sarú és gyalúkés között levelek, valamint ezekkel együtt kivételesen répafejek is keresztül mehetnek, ha azokat a gyalú esetleg nem éri és le nem vágja. Az által, hogy a gyalúkés a mozgásirányhoz nagy szög alatt van beállítva, a répa teljes biztonsággal és simán vágatik el annélkül, hogy a fejjel és levelekkel együtt a gyökérnek részei leszakítt-athatnának. Az által, hogy a gyalúkés éle alacsonyabban fekszik, mint annak háta, a gyalú jobban benyomódik a földbe és így megakadályoztatik abban, hogy a répa fölött ennek megyágasa nélkül tovacsússzék; a gyalúkésnek leírt elhelyezése folytán továbbá az él hosszabb ideig1 marad meg élesen, "mint ha a kés vízszintes helyzetben volna elrendezve és a répasorokra merőlegesen állna. Azonkívül tekintetbe veendő, hogy a gyalúkésnek munkája részben a földben megy Végbe, a mint ez a 8. ábrából kitűnik, a hol 'egyúttal látható, hogy a csúszó sarú a talajfölületet követi és csak, ha ebből kiálló répára talál, csúszik tova a levélkorona fölött, mely előzetesen előnyösen lehengerel te tik. Ezen, szükségképen igen szabálytalan mozgást a csúszó sarának hengeres alakja megkönnyíti, mely továbbá annyiban is kedvező, hogy aránylag csekély súrlódást létesít és a lökésszerű mozgásoknak az elejét veszi. A réapgyalúnak a megfelelő munkagép keretével való összeköttetésére két rúdpár szolgál, melyek mindkét végükön forgathatóan vannak megerősítve. Az egyik rúdpár, vagyis a (18) vonórudak (1. ábra) hátul a csúszósarúnak két oldalán, ennek hátsó szélénél és elől a (19) lemezekhez vannak megerősítve, melyek a (6) kerettől lefelé nyúlnak és az előbb említett (14) térítőlemezt hordják; ezen vonórudak tehát igen alacsonyan és közel vízszintes helyzetben vannak elrendezve, mely körülmény a súrlódás csökkentéséhez hozzájárul és a répagyalúnak függélyes irányú mozgásszabadságát elősegíti. Ezen mozgásszabadságot a másik rúdpár, vagyis a (20) támaszrudak sem gátolják, melyek hátul, kétoldalt a | csúszó sarú hátsó szélének fölső részén és elől a (6) keretnek meglehetősen elől fekvő pontjaiban vannak megerősítve úgy, hogy ezen rudak is közel vízszintes helyzetet foglalnak el. Ezen rudaknak főként HZ 3r czéljuk, hogy a répagyalút akként tartsák vagy merevítsék, hogy ctz a föl- és lefelé való mozgás daczára, úgy az egyes répákhoz, mint az egész répasorhoz helyes állását megtartsa. A répagyalú föl- és lefelé való mozgása közben megfelelő erősen és egyenletes nyomással a talajhoz szorítandó. Ezen nyomást a vízszintesen elrendezett (21) rugók eszközlik, melyek hátsó végükkel a csúszó sarúnak fölső éléhez nyomódnak és melyeknek mellső vége egy forgatható (22) tengely segélyével elől a (6) kerettel van ösz~ szekötve. A (23) állítórúd segélyével a rúgó nyomása kellően szabályozható és gyorsan változtatható, ha a gépnek nagyobb gödrökön vagy buczkákon kell áthaladnia. Ha a (23) rudat rögzítjük, a nyomás a rugónak aránylag nagy hossza miatt körülbelül állandó marad a répagyalúnak föl- és lefelé való mozgása daczára. Minthogy a rugók csak a gép működése közben tartandók megfeszített állapotban, azért azoknak feszereje hosszú ideig megmarad. A répagyalúnak a kocsi mozgásirányához való rézsútos állása erős oldalnyomást idéz elő, különösen a répafejek levágása köz* ben. Hogy már most megakadályozzuk, hogy az egyes munkagépeket ezen oldalnyomás oldalt eltolja, tehát a répasortól eltérítse, a mi könnyen megeshetik, mert azok csak a mozgatható vonórudak segélyével vannak a mellső részen a kocsival összekötve, az (1) kocsikereten a forgatható (24) tengely van elrendezve, melyre két (25) szögvas van szerelve (2. ábra), melyek a (24) tengelynek a rögzíthető (26) emeltyűvel eszközölt elforgatása útján a (6) keretek külső oldalán lefelé mozgathatók. A munkagépek ekkor oldalas eltolódás ellenében biztosíttatnak. | Ha azt akarjuk, hogy a répagyalúk a
