36608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumminak a vulkanizáláshoz való előkészítésére
Megrfelent 1906. évi szeptember hó h~én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 36608. szám. Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás gumminak a vulkanizáláshoz való előkészítésére. GRÁTZ BERNHARD KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 február hó 19-ike. A vulkanizálandó gummit tudvalevőleg kénnel kezelik 130—150° C. hőmérsék mellett. A vulkanizálás terméke csak akkor bír homogén szerkezettel, ha a gummi teljesen gyantamentes volt. Azonban a forgalomban levő legjobb mosott gummi is legalább 1—20% gyanta-, olaj- vagy viaszszerii anyagot tartalmaz, mely a vulkánizálás 130—150° C. hőmérsékénél megolvad s megolvadt állapotban ként vesz föl és pedig zavaró reakció mellett, úgy hogy a vulkanizált gummi nem lesz egynemű. .leien találmány a fönti hátrányoknak és azok okainak fölismerésén alapul. A hátrányok megszűntetése czéljából a vulkanizálandó gummit a kénezéshez külön előkészítjük ós pedig oly módon, hogy a vulkanizálást hátrányosan befolyásoló alkatrészektől teljesen megszabaduljon. Ezen czélból a gummit, — esetleg ismert módon megtisztítva, ha nem volna elég tiszta, — gyantaoldó s a gummi iránt közömbös folyadékokkal, pl. jégeczettel vagy amylalkohollal, esetleg más alkoholokkal vagy acetonnal kezeljük melegen, azután kimossuk, megszárítjuk és végül az ismert hőmérsék mellett kénezzük. A vulkanizálási folyamat az ily módon gyantamentessé tett gumminál mindenféle zavaró reakció nélkül simán megy végbe s a mellett teljesen egyenletes minőségű árút kapunk. A jégeczeten kívül különösen előnyösen és gyorsan dolgozhatunk amylalkohollal is. Ha ezen alkoholt tiszta állapotban a forrási hőmérséknél alkalmazzuk, akkor ez a gyantákat igen gyorsan föloldja ugyan, de a magas hőmérsék (130—150° C.) folytán, mely a gummi olvadási pontjához közel fekszik, a gummit jelentékenyen megtámadja. Hogy ezen hátrányt elkerülhessük, pontosan kell ügyelnünk a hőmérsékre és azt oly alacsony fokon kell tartanunk, hogy a gummi anyaga kárt ne szenvedjen. Ezt czélszerűen úgy érjük el, hogy az amylalkoholhoz vizet adunk, minek következtében a hőmérsék a főzés alatt a víz jelenléte folytán 100° C.-on marad. Mivel az amylalkohol a vízben nem oldódik, a vízzel való elegyítés minden kár nélkül végezhető, a nélkül, hogy az alkohol oldóképessége csökkenne. A gyantáknak az amylalkoholtól való elválasztása czélszerűen vízgőzzel való desztillálás által történik, a mikor is az alkohol a vízgőzzel együtt elszáll s a hűtőben lecsapódva, a víztől elválik, mivel a vízzel nem keverhető. Ezen elválasztási módszer azért előnyösebb az ismeretes egy szerű desztillálásnál, mivel az utóbbinál a
