36596. lajstromszámú szabadalom • Színházak tűzbiztonsági berendezése kapcsolatban azok fűtésével és szellőztetésével

4 — 6. A fűtő csöveknek különleges alkalmazása is tárgya a találmánynak, mert azokon a gőz nyomásának megfelelő sebességgel áramlik a szabadba mindaddig, míg végpontján a kondenzvíz hőfoka 60—80° C.-t el nem éri, akkor automatikus szelep a szabad kiömlő keresztmetszetet elzárja s csak a lehűlés arányában bocsátja leakcndsnzvizet. Ezen elrendezésnek előnyei: a) a csövek nem fagynak be, b) a csövek melegátvezető képessége az áramlás gyorsaságának arányában nős nem csökkenti azt a belső fölületre tapadó rossz melegvezető, stagnáló lég-víz-gőzcsöppekből álló réteg. c) A gőzcsövek nyári időben fölhasználhatók arra, hogy azokon át hűtő anyagot, légnemű vagy csöppfolyóst vezetünk s ezen alakjában, mint télen fűtésre, nyáron hűtésre használható föl. Előadottak megvilágítására 1. ábrában egy színház vízszintes metszetét, 2. ábrában függélyes hosszmetszetét, 3. ábrában keresztmetszetét az első padsorokon át nézve a függöny felé, 4. ábrában az elszívó csatornákat, a fúvókával ellátott nyílásokat, 5. ábrában egy ilyen automatikusan nyíló rács szerkezetét, 6. ábrában a levegő tisztító, a 7. ábrában pedig a fűtő készülék rajzát tüntetjük föl. Az 1. és 2. ábrában láthatók az automatikusan nyíló elszívók, melyek közül az (A—A) az első színpadon, az (A1—Al) a hátsó színpadon vonul végig; utóbbiak az :lső ábrán látható (G) gőz-, vagy a (g) szénsavtartánnyal a (v) csővezeték által vannak összekapcsolva. Miként az a 2. ábrából látható, úgy a pinczében, minta színpad különböző magasságú helyein, tehát a tűz keletkezéséhez közel eső pontokban nyílhatnak meg ezen elszívók. Az első színied hátsó sarkaiban kiképezett (B—B) kürtők a romlott levegő állandó elvezetésére szolgálnak; míg a (C—C) kürtők a zenekarból és a menyezet alól szívnak, pótolván az eddig a menyezet közepén alkalmazott szívókürtőt. Ügy a (B), mint a (C) kürtők, tűzbiztosan téglából falazva, vezetnek a szabadba. Az 1., 2. és 3. ábrákban vannak bemutatva, az (F FI F2) elszívó kürtők, melyek a nézőtér felé tódulni akaró füstöt a színpad és a nézőtér között lévő falban elhelyezett nyílásokon át vezetik a szabadba. A (c—c) vízcsövek egyrészt a zenekar és padsor között vannak elhelyezve, másrészt pedig a nézőtér felé álló (F—FI) nyílások fölött foglalnak helyet. A vízszórás megindítása alkalmával a két csőrendszerből áramló vízréteg hármas köpennyel zárja el a nézőteret a színpadtól és a gázok kénytelenek az (F FI F2) nyílásokon eltávozni. A 4. ábrában egy automatikusan nyíló csatorna hosszmetszete van föltüntetve három különböző magasságban elhelyezett (h—h) nyílással. Ezek nyitásának egy példaképem kiviteli alakját az 5. ábra világítja meg részletesen. A (k) elzárólap (1) csap körül (Q) súly hatása folytán elfordul, mihelyt a (z) zárókilincs (zl) foga kiiktattatik. E kiiktatást a beállítható (o) termosztát eszközli, mely csekély hőfokkülönbségek mellett nagy kiterjedéssel bíró folyadékkal, vagy gázzal van megtöltve. Ha tehát tűz keletkezik és ennek folytán magasabb hőfokú gázok érintik, (o) fölnyomja (z) kilincset és (k) leesvén, a gázok a (v) vezeték (w) cső végét is szabaddá teszik, miáltal a vezetékből kiáramló magas nyomású gőzök injektorszerűen növelik a csatorna szívó hatását. A tűzbiztonságot növelő fűtő és szellőztető, nemkülönben portalanító berendezés külön a színpadra és a nézőtérre az 1. és 2. ábrákból látható. A (D) ventilátor (e2) közös csatornába torkoló (e—e) nyílásokon a nézőtérről, míg az (el—el) nyílásokon a környező folyosóról, a (D) ventilátor pedig (r—r) nyílásokon a színpadról szívja a levegőt, vagy pedig a (j), illetőleg (jl) nyílásokon a szabadból. A levegőhöz ezután a (t) készülék belsejében direkt gőzt keverünk, mely azt nedvességgel telíti, előmelegíti és az ab-