36596. lajstromszámú szabadalom • Színházak tűzbiztonsági berendezése kapcsolatban azok fűtésével és szellőztetésével

— 2 -tán a keresztmetszet szabaddá lesz s a | kürtő szívó hatása érvényre jut. A nézőtér és színpad között lévő falban a lehetőségig szintén készítünk ilyen szívókéményeket, melyeknek nyílásai egyrészt a színpad, másrészt a nézőtérre szolgálnak, hogy a nézőtérre netalán kitóduló füstöt elszívják. Legczélszerűbben képezhető ki a függöny fölötti fal üregesen, ill. láthatóéi ilyen kürtőkkel, melyek úgy a színpad, mint a nézőtér felől nyílásokkal bírnak, melyek szintén melegben automatikusan nyíló elzárásokkal vannak ellátva. A függöny fölötti falnak ezen kihasználása azon előnynyel bír, hogy a falazat könnyebb lesz. A mennyiben a közfalban nyerhető keresztmetszet nem volna elég, annak kiugrásával, vagy a két proscenium-páholy oldalfalában, vagy a mögötte fekvő folyosó végén helyezhető el egy-egy nagy keresztmetszetű csatorna, mely a zenekar és a prosceniumpáholy menyezete alatt, a nézőtérre kinyúlva, bír egy-egy, esetleg föntiek szerint zárt nyílással. Természetes, hogy ezen esetben a proscenium és a fölötte lévő páholynak nyílás körüli része kell, hogy tűzbiztos anyagból álljon. Ezen utóbbi kürtők a második pontban említett automatikusan nyílókkal egyidejűleg pótolják a nézőtér menyezete közepén elhelyezett szellőztető tornyokat is s utóbbi fölött előnyük, hogy a tetőtűz a nézőteret nem veszélyezteti, a színpadról netalán kitóduló füstöt elszívják s megakadályozzák azt, hogy a nézőtéren a füst szétterjedjen, azonkívül a nézőtér ajtóin betóduló friss levegőt az egész nézőtéren végig szívják, úgy, hogy a menekülő közönség szembe mindig friss levegőt kap, valamint, hogy a tetőtűz a nézőteret nem veszélyezteti. 2. Az elszívó kürtőknek biztos >és hatásos szívását elősegítjük az által, hogy ÍJ rendes szellőzés czéljából állandóan nyitva tartott nyílásokon kívül több ponton alkalmazunk a meleg folytán automatikusan megnyíló nyílásokat (pl. olvadó fémből, vagy viaszréteggel stb. borított rácsokat), azonkívül a kürtőbe nagy nyomású gőz, légnemű anyaggal, vagy folyadékkal telt tartályt helyezünk el, ill. kazánokból csöveket vezetünk, és ezeknek végén sugárfuvókát alkalmazunk, melyeknek nyílását meleg folytán könnyen olvadó anyaggal zárjuk el úgy, hogy a fúvóka nyílása kézi nyitáson kívül automatikusan is megnyílik, miáltal a kiömlő nagynyomású vízgőz, gázsugár az elszívó kürtő hatását hathatósan növeli. 3. Hogy a nézőteret és színpadot még biztosabban elválasszuk egymástól s egyrészt megakadályozzuk a színpadon keletkező füst kihatolását a nézőtérre, másrészt pedig azt elérendő, hogy a túlnyomás folytán netalán kiáramló füstös gázok a színpad és a nézőtér között alkalmazott szívókürtőkön minél biztosabban eltávozzanak, azért a függöny-nyílás fölött, a zenekar mögött, az első székek sora előtt a nézőtér egész szélességében, szorosan egymás mellett vagy eltolva, több sorban lyukakkal ellátott csövet, illetve csöveket helyezünk el, melyekbe egy, vagy több ponton vízvezetéket torkoltatunk be, úgy, hogy tűz esetén a vízvezetékkel összekötött cső szelepét megnyitva, a víz a lyukakkal ellátott csőbe betódul s az erős sugarak, melyek a színfal fölötti falra, az elszívó csatorna nyílásai fölé irányulnak, egy válaszfalat képeznek a nézőtér és a színpad között. A többszörös vízválaszfal teljesen elkülöníti a nézőteret a színpadtól. 4. A nézőtérre levegőt szorítunk be, hogy légnyomása a színpad légnyomásánál nagyobb legyen, a rossz levegőt elvezető kürtők elhelyezése folytán a beszorított friss levegő a színpad felé áramlik s akadályozza a füstnek a nézőtéren való elterjedését. A levegőt a menyezeten, vagy a menyezet alatt vagy a fölső emeleti erkély mellvédje körül alkalmazott számos nyíláson, hol a közönséget legkevésbbé érheti, szorítjuk be a színház nézőterének légterébe. A beszorított levegővel, ha az melegebb, • mint a nézőtér hőfoka, akkor fűtjük; ha hidegebb, akkor hűtjük a színházat annélkül, hogy bármely esetben kellemetlen volna a közönségre, mivel fönt a légürbe szorítva be, mire a nézők által elfoglalt