36587. lajstromszámú szabadalom • Generátor gáznak szénből, főkép porszénből, bitumenes szénből való fejlesztésére

_ 4 — leten egyenletesen elosztjuk, másrészt pedig azt a (101) cső (102) szélével egyidejűleg le is simítjuk. A cső alsó szájnyílását a rostélyfölület nagyságához viszonyítva czélszerűen kicsire kell választanunk, hogy a rostélyfölületnek ezen (101) cső által elfödött része, tehát a nem hatásos rostélyfölület minél kisebb legyen; ennek megfelelően a (101) csövet úgy alakítjuk, mint ezt a 11. és 12. ábrabeli metszetek mutatják. A (101) cső mozgatására tetszés szerinti szerkezet szolgálhat; a 9. ábra szerint például a generátor hossztengelye körül foroghat a cső, melyet e czélból a (105) tartókarokon megerősített (104) görgők segélyével a generátorfödőhöz (106) függő karokkal erősített és a (104) görgők pályájául szolgáló körsinekre ágyazunk. A generátorfödőn áthatoló és kellőleg tömített (107) tengelyre erősített (108) forgattyúval hozhatjuk a töltőcsövet a generátortengely körül forgásba, miközben a töltőcső alsó szájnyílása a rostélyfölület összes pontjai fölött elhalad. A (101) cső minden egyes töltése alkalmával természetesen pontosan a (109) töltőgarat nyílása alá hozandó és ezért e?en állásnak gyors föltalálására tetszés szerinti jelzőkészülék használható föl. A 9. és 10. ábrán föltüntetett foganatosítási alakok egymástól csupán a (101) cső mozgatására szolgáló berendezésben különböznek. A 10. ábra szerint a (101) cső a (110) tengelyre van ingaszerűen fölfüggesztve. A (110) tengely kellően tömítve a generátor falán áthatol és rajta a (111) kézi emeltyű erősíttetik meg, mellyel kellő mértékű kilengést adhatunk a lengésirányra merőleges síkban az akna szélességével bíró (101) csőnek, úgy hogy ennek alsó (102) szájnyílása a (112) rostély összes pontjai fölött elvonulhat. Hogy az adagolt szénréteg magassága mindenütt egyenlő legyen, maga a rostély is a lengési középponttól való távolságnak megfelelő sugarú hengerfölületté van kiképezve, melynek alkotói a lengésirányra merőlegesek. A (101 és 109) elosztó szerkezetekkel, mint a 10. és 9. ábrákból látható, csak akkor adagolható a szén a rostéiyra, ha a már adagolt szénréteg a (101) cső alsó élének megfelelő fölszín alá sülyedt, mire a (101) cső akár megtöltve, akár töltetlenül mozgásba hozható és szükség szerint mindenkor fölhasználható a szénréteg elsimítására. A (101) elosztócső alsó részén továbbá egy kívülről emelhető vagy sülyeszthető sarut is alkalmazhatunk, miáltal a szénréteg vastagságát a szükséghez képest szabályozhatjuk; fölszerelhetnék továbbá a csövet még hűtőberendezéssel is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázfejlesztő, melynél a gázfejlesztő teret egy külső és egy belső rostély alkotja, jellemezve az által, hogy a rostélyok központosán vannak egymásban elhelyezve és a gázfejlesztő teret teljesen közbefoglalják, míg a belső rostély egy gázgyüjtő teret zár körül. 2. Gázfejlesztő, a fejlesztő teret közbefoglaló külső és belső rostélylyal, jellemezve az által, hogy a rostélyok egyikének vagy mindkettőnek alúl, vagy fönt és lent bővülő, ill. szűkülő alakjánál fogva a köztük lévő gázfejlesztő tér is megfelelően alúl, vagy fent és lent kibővül, mi a tüzelőanyag teljes kihasználását és a gázfejlesztő tér egyes öveiben a levegőbevezetés szabályozását eredményezi. 3. Gázfejlesztő, a fejlesztő teret közbefoglaló külső és belső rostélylyal, jellemezve az által, hogy a belső rostély lapo3 csőből áll, melynek ferdén egymás fölött elrenrendezett menetei egymást zsaluszerüleg födik. 4. Gázfejlesztő, a fejlesztő teret közbefoglaló külső és belső rostélylyal, jellemezve az által, hogy a tűztér megfelelő válaszfalakkal kátránydús gázok övére, egy tisztítóövre és egy (a, b, c stb.) alövekkel be- és kikapcsolható kátrányszegény gázt fejlesztő övre van fölosztva és pedig úgy, hogy az alsó övben keletkező kátránydús gázok fölfogatnak és mielőtt az utoljára említett övben fejlődő gá-