36580. lajstromszámú szabadalom • Betét centrifuga dobok számára

- 2 — cséralakú fenékkel és födéllel, ill. megfordított tölcséralakú süveggel bír. Minthogy a betétnek említett fölülete az összes lemezeknek fölső, ill. alsó szélei által képeztetik, minden egyes lemeznek úgy fölső, mint alsó széle a dobon szilárd támaszra talál, és pedig a lemeznek egész hosszában a belső és külső szél között, úgy, hogy minden lemez szilárdan tartatik meg, helyzetében és a forgás közben el nem görbülhet. További biztonság czéljából a lemezek bizonyos görbe szerint akként vannak meghajlítva, hogy azok hosszúknak legnagyobb részében nagy szöget, közel derékszöget képeznek a dobsugárral úgy, hogy fölülnézetben hosszúknak legnagyobb részében a dobkerülettel, majdnem párhuzamosan követik fölső és alsó szélükkel a dobnak em- j lített, fölső és alsó támaszfölületét, miáltal megakadályoztatik, hogy a lemezek ezen fölülethez képest elcsússzanak. Ez által egyúttal elérjük, hogy a közök, vagyis a lemezeknek egymástóli távolságai a betét közepén nagyok és a kerületen kicsinyek, vagyis, a közök kifelé a betét kerületéig fokozatosan kisebbednek. Ez igen fontos előny, a mennyiben ezen esetben a tejrétegek ott vékonyak, a hol a centrifugális erő a legnagyobb, míg a nehezen folyós tejföl a központ közelében a lemezek között kevesebb ellenállásra talál, vagyis jobban elfér. Szükség esetén az említett támaszfölületekben hornyokat képezhetünk ki a lemez széleinek fölvételére, A mellékelt rajzokon a jelen találmány tárgyát képező betét néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a betét oldalnézete; a 2. ábra a betéttel ellátott centrifugadobnak függélyes metszete; a 3. ábra ugyanennek vízszintes metszete; a 4. ábra a betét egyik lemezének oldalnézete; az 5. ábra ezen lemez fölülnéizete; a 6. ábra a dob födele alatt a betét fölé helyezendő süvegnek fölülnézete; a 7. ábra a betétnek módosított alakját láttatja; a 8. ábra azon foganatosítási alakot láttatja, melynél a támaszfölületek a betétlemezek szélei számára hornyokkal vannak ellátva; a 9. és 10. ábrák egy másik foganatosítási alaknak oldal- és fölülnézetét láttatják. Az (1) betétlemezek (2. ábra) merevek és egymástól egyenlő távolságokban közös geométriai középtengely körül gyűrűalakban van elrendezve ; ezen lemezek belső végükön egymással össze vannak kötve úgy, hogy együttesen az. 1. és 2. ábrákból kivehető alakkal bíró szilárd testet képeznek. A belső végeken a lemezek be vannak görbítve és az ekként keletkezett (2) karimával (2. ábra) a (3) csőhöz szögecselve. Ezjn cső azonban el is hagyható és e helyett a lemezek közvetlenül egymáshoz szögecselhetők, pl. akként, hogy a (2) karimák egymásra fektetve és egymáshoz szögecselve, egy csövet képeznek. Mindkét esetben a cső lyukasztott lehet. A lemezek külső végükön akként vannak meghajlítva, hogy szorosan a dobfalhoz feküsznek. Ha a betétet a dobból kivesszük, a lemezek közei az egész betéten át, tengely irányában teljesen nyitottak, illetőleg szabadok és oldalt, vagyis a betét kerületén szintén nyitva vannak úgy, hogy egy kétrét hajtott törlő kendőt a behajtással előre tolva, könnyen lehet a lemezek közé csúsztatni ezeknek tisztítása czéljából. A lemezek merevségük folytán a 3. ábrán látható közöket állandóan megtartják. Az ezen lemezekből képezett betét fölül és alul a tengelyhez koncentrikus kúpalaikkal bír. Ezen alak az által létesül, hogy mindegyik lemeznek tengely irányban vett mérete a belső szélnél nagyobb, mint a külsőnél, még pedig akként, hogy ezen méretnagyobbodás fölül és alul egyenlő vagy közel egyenlő. Hasonló alakja van a (4) dobban a betét számára szabadon hagyott térnek, a mint ez a 2. ábrából látható, minthogy az (5) fenéknek (egészen vagy részben) ugyanolyan kúpalakja van, mint a dobbetét alsó végének, míg a lefölöző korong vagy a belső (6) süveg (egészen vagy részben) ugyanoly alakkal bír, mint a betétnek fölső vége. A dobbetétnek tehát a lemezsorozat belső ol-