36576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék terjedelmes anyagok sajtolására
Megjelent 1906. évi szeptember lió 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 36576. szám, II/a. OSZTÁLY. Eljárás és készülék terjedelmes anyagok sajtolására. KUMPFMILLER SÁNDOR MÉRNÖK HEMERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 márczius hó 12-ike. A jelen találmány tárgya eljárás és az eljárás foganatosítására szerkesztett készülék terjedelmes anyagoknak, mint pl. hántolási- és gyaluforgácsoknak, miután azok esetleg apríttattak, erős összesajtolására, a mint az pl. brikettezés czéljából történik. A végből, hogy az ilyen anyagokból briketteket készítsünk szükséges, hogy azokat, miután esetleg előbb valamely kötőanyagot vagy máseífélét adtunk hozzájuk, ami ezen szabadalomnak nem képezi tárgyát, térfogatuknak kb. Vao-ára magas nyomás alatt sajtoljuk. Látható, hogy ez technikailag természetesen nehezen megy, már csak a sajtónak rendkívül nagy löketénél fogva is Föltaláló ezen hátrányon akképen segített, hogy a sajtolási két fázisra osztotta és ezeket térbelileg is elválasztotta. Az eljárás abban áll, hogy az anyag pl. a bevezető csatornában alkalmas módszerekkel, pl. tér. fogatának Ve-ére elősajtoltatik és a sajtolókölyű a neki ilyen alakban szolgáltatott anyagot azután térfogatának Vi-ére hozza. Ilyen módon lehetséges, hogy a sajtolókölyünek csak csekély lökete van és egy-^ részt a sajtolókölyű elé mindig elősajtol anyag tétetik, másrészt pedig gyors munka, menetet létesíthetünk. A mellékelt rajzon sematikusan olyan sajtó van föltüntetve, mely alkalmas a jelen eljárás foganatosítására. Itt az anyag összenyomása megoszlik egyrészt az elősajtolást végző, csigával ellátott (T) bevezető csatorna és másrészt a (K) sajtolódugattyú közt. A bevezetőszerkezet a föltüntetett foganatosítási példánál kúpalakú hengeres csiga, melynek tekerületei akképen vannak megválasztva, hogy a forgácsokban a való súly szerinti tartalom minden csigamenetnél kb. egyforma. Miután pedig a csigamenetek térfogata lefelé állandóan csökken, ennélfogva ez által természetesen önműködő sajtolási érünk el. Ha már most pl. az első csigamenet térfogata ötszörösét teszi az ötödik csigamenetnek, akkor pl. 5 fordulatnál az első (legnagyobb) csigamenetben levő anyag az ötödik (legkisebb) csigamenetben x /6 -re való összenyomást szenvedett. Az így elősajtolt anyag most (F) térbe jut és innét (R)-be a sajtolókölyű elé, ahol a végleges sajtolás pl. (4)-ről (l)-re végbemegy. Miután tapasztalás szerint a hosszúrostú anyagok, mint pl. az aprított hántolási- vagy gyalúforgácsok, igen könnyen eldugulásokat és torlódásokat okoznak és az ilyen
