36570. lajstromszámú szabadalom • Zsákkötő kapocs
— 2 -sát ne akadályozza. Az emelő rövidebb karja (10) kampóban végződik és azonkívül (11) orral van ellátva, melynek rendeltetése a zsákkötő kapocs működési módjából fog kitűnni. Az (1) láncz másik végéhez a (2) kapcsoló tag görbületének megfelelő görbeségű (12) vashorog van erősítve, melynek szabad vége a (2) kapcsoló tag (13) orrának megfelelően be van hajlítva. A horog ezen (14) behajlítása, mint azt a 3. és 4. ábra mutatja, kétágú, a (2) kapcsoló tag (13) orrának közrefogása czéljából. A (12) horog a (2) tag (10) kampójának átbocsátására (15) hasítékkal (4. ábra) bír. A zsákkötő kapocs használati és működési módja a következő. A zsák megtöltése után a zsák száját összefogjuk és a zsákhoz erősített kapcsoló tagokat az összefogott zsákszáj köré fektetve a (12) horgot (15) hasítékával beakasztjuk a (10) kampóba és az ekkor nyitott állásban levő (lásd 1. ábrát) kétkarú (4) emelő hosszabb (5) karját kézzel annyira lenyomjuk, hogy e kar a (2) kapcsoló tag (16) részéhez (1. ábra) hozzásimuljon. Eközben a (10) kampó a horgot magával húzza, úgy hogy teljesen lefektetett (5) kar mellett a horog (14) kampói a (13) orr mögé lépnek. Az emelő (11) orra van kiképezve, hogy a (14) kampóágak a kapocs összekapcsolt állapotában az orr kiálló végét közrefogják, vagyis az oldalirányú elmozdulás, úgynevezett lötyögés el van kerülve. Összecsukott állapotban a (8) reteszt a (7) fülbe akaszthatjuk, avagy szükség esetén a fülön plombot húzhatunk át. Ha a zsákot ki akarjuk nyitni, különösen kiürítés céljából, akkor a zsákhordó munkás a vállán hordott és szájrészével előrefordult zsák száját körülfogó kap.ocsnak a (2) vaslemezen túlálló és fogantyúval kiképezett (ü) karját a (8) retesz kinyitása, esetleg a plomba kivétele után egyszerű kézmozdulattal (3) tengelye körül az 1. ábrán látható helyzetben kinyitja, miközben a (12) horgot először a (11) orr és azután a (17) hasítékba (4. ábra) fekvő (4) kaikapcsoló helyzetéből nyitott helyzetébe kiemeli. A zsákkötő kapocs egyes részeinek alakítása a találmány keretén belül sokféle lehet. A lényeg mindenkor egy-egy horog-és kampószerű tag alkalmazásából áll, melyek összekapcsolt állapotban egymásba fogódznak és e helyzetben retesz avagy plomba által külön is biztosíthatók. SZABADALMI IGÉNY. 1. Zsákkötő kapocs, jellemezve a zsák száján megerősített láncz egyik végével öezkötött vaslemezen forgathatóan ülő kétkarú emelő által, metynek kampóalakú egyik végébe a láncz másik végére szerelt vashorog beakasztatik úgy, hogy az emelőnek a vaslemezre való lefektetésénél kapcsolat létesül azáltal, hogy a horog meggörbített szabad vége a vaslemez kiálló orra mögé fekszik. 2. Az 1. alatt védett zsákkötő kapocs kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az (I) láncz egyik végére erősített (2) vaslemez egy része U-alakú keresztmetszettel bir és az ennek két szára között forgathatóan ágyazott kétkarú emelő (II) orral van ellátva, mely összekapcsolt kapocs esetén a (12) horog kampóalakú (14) végei közé fekszik. 3. Az 1. és 2. alatt védett zsákkötő kapocs kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kétkarú emelőnek hosszabb fogantyúvá kiképezett (5) karja (6) hasítékkal bír a (2) vaslemezre szerelt (7) fül átbocsátására esetleges biztonsági retesz vagy plomba alkalmazása czéljából. 4. Az 1—3. alatt védett zsákkötő kapocs kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (12) horog a (10) kampó beakasztására hasítékkal van ellátva. (1 rajzlap melléklettel.) *4llaa rée-vény ah8aság k.omdája budapest
