36535. lajstromszámú szabadalom • Féknyomásszabályozó légfékek számára, a fékezőerőnek önműködő gyöngítésére a menetsebesség csökkentésénél
között az (50 51) áramzárók fekszenek, melyek rendes körülmények között nincsenek egymással összekötve. Ha a féket működtetjük, akkor a berajzolt nyílnak megfelelő menetirányhoz képest mellső higanyfölszin emelkedik és egyidejűleg a hátsó sülyed. A lassúdás növekedtével előbb a hátsó fölszín a (48 49) áramzárókat elhagyja. Ez által a fékáram rnegszakíttatik és a fékhengernek további töltése megakadályoztatik. A menetsebességnek további csökkenésével a mellső függélyes csőben lévő folyadék az (50 51) áramzárókat összeköti egymással. Ez által a (45) szelep ismert módon elektromos úton megnyittatik és a fékhengerből nyomó levegő áramlik a szabadba, míg a lassúdás annyira nem csökken, hogy a higanyfölszínnek sülyedése folytán az (50 51) áramzáróknak összeköttetése megszűnik. s A (2) folyadékot tartalmazó cső keresztmetszetének az (53) csavar segélyével való szűkítése által a folyadéknak az egyik függélyes csőszárból a másikba való átáramlásával szemben ellenállást létesíthetünk, mely a mozgató erőnek annál nagyobb részét alakítja át a folyadék belső súrlódásává és a folyadéknak az edényfalakon való súrlódásává, mennél gyorsabban kell az erőnek az egyik függélyes csőből a másikba való átáramlását létesítenie. Ennek következtében lökések a higanyfölszineknek magassági helyzetét csak csekély mértékben fogják megváltoztatni, míg ellenben egy állandóan ható erő a higanynak az egyik csőszárból a másikba való átáramlását fogja előidézni. A csavar alkalmazása folytán a fojtás és ezzel az egész szerkezetnek érzékenysége tetszőlegesen szabályozható. A végből, hogy a higanynak a lökések általi magassági ingadozásait csökkentsük, a vízszintes csőrészt a függélyes csőszáraknál lényegesen kisebb átmérővel láthatjuk el. Ha a függélyes csőszárak átmérője adva van, akkor bizonyos lassúdás mellett ugyanazon folyadékmennyiség fog az egyik függélyes csőszárból a másikba folyni, függetlenül az összekötő cső átmérőjétől, á miből kitűnik, hogy az átáramlás ideje az j összekötő cső szűkítésével nagyobbodik és ezen esetben az ütődések a higanyfölszinnek j elentős ingadozásait nem idézhetik elő. Ha a féknyomásszabályozó működtetésére ! tömeg gyanánt folyadékot használunk, mely egymással összekötött függélyes csövekben tartalmaztatik, akkor a féknyomásszabályozó hatását a függélyes csövek belső j átmérőjének megfelelő méretezése által fokozhatjuk. Ha például az összekötő cső egyik oldalán lévő függélyes cső belső átmérője jelentékenyen nagyobb, mint a másik oldalon lévőé, akkor a féknyomásszabályozót hordó járműnek ugyanoly lassúdásánál és az öszszekötő csőnek egyenlő hossza mellett a kisebb harántmetszetű függélyes csőben lévő folyadéknak fokozott emelkedését, ill. sülyedését és ezzel együtt a készüléknek fokozott érzékenységét érjük el. A függélyes csőnek a folyadékfölszin körén belül való szűkítése vagy bővítése által továbbá azon sebesség, mellyel a folyadékszin egy fékezési perioduson belül emelkedik, ill. sülyed, tetszőlegesen változtatható. Hogy ennek milyen hatása van, azt alább behatóbban fogjuk ismertetni. A 9. és 10. ábrákon két oly foganatosítási alak van vázlatosan föltüntetve, melyeknél a fékhengerben lévő nyomást szabályozó szelepek elektromosan működtetnek. Az (57) függélyes cső (9. ábra) az (58) függélyes csővel a jármű hosszirányában fekvő (52) cső által van összekötve. A csövek az elektromcsságot vezető (2) folyadékkal, előnyösen higannyal, vannak töltve. Ha a jármű lassúdása csökkenő menetsebesség mellett annyira növekszik, hogy az (57) csőben lévő higany az (54) kontaktusdrótot érinti, akkor a (60) elektromágnesen a (46) battéria árama folyik keresztül és a (61 62) kapcsoló záratik. Ekkor a (45) szelepek a bekapcsolt működtető áram által nyittatnak és a föl nem tüntetett fékhengerekből nyomó levegő áramlik ki, mire a lassúdás nyomban csökken. Ennek