36533. lajstromszámú szabadalom • Folyadék centrifuga

3 — torna. (5. ábra) keletkezik, melyek a dob­nak fenekétől fölfelé vezetnek. Fölül, a fölső karima mentén a betétben a kis (7) csatorna (3. és 3a. ábrák) van elrendezve, melyben az ezen csatornába torkoló baráz­dákból jutó folyadék tovaáramolhat. A 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a barázdák a betét mindkét oldalán vannak elrendezve. A betétek egymást számos pontban támasztják meg, és pedig mind­azon pontokban, melyekben az egyik be­tétnek bordái a szomszédos betét bordáit keresztezik. Azonkívül az egymás felé for­dított két betétoldal által a folyadék szá­mára számos csatorna létesíttetik, melyek­nek egyik csoportja az egyik irány felé, a másik csoportja pedig a másik irány felé halad. A betétnek a dob közepe felé fordí­tott oldalán lévő barázdákban az elkülöní­tett nehezebb folyadék a középtől kifelé áramlik, míg a betétnek a dob kerülete felé fordított oldalán lévő barázdákban a könnyebb folyadék a dob közepe felé fo­lyik. A (6) csatornákat legelőnyösebben a betétnek előbb említett oldalán rendez­zük el. Minthogy a folyadék nehezebb részének sokkal nagyobb a térfogata, mint a könnyebbé, azért legczélszerűbb, az annak számára szolgáló barázdákat mélyebbre készíteni, mint a könnyebb folyadék vezetésére szolgáló barázdákat. A, bordák tehát a betétnek egyik oldalán ma­gasabban készítendők, mint a másikon, még pedig a különböző súlyú folyadékok térfo­gatviszonyainak mérve szerint. A lemezek­nek előbb említett érintkezési pontjai te­hát a két betét között azon pontokon át­menő, képzelt síkban fekhetnek, melyekben a folyadéknak fajsúlya a dobba bevezetett folyadék fajsúlyával megegyezik, minek kö­vetkeztében ezen érintkezési pontok egy, nagyjában sugárirányú neutrális réteg sík­jában fekszenek. Ez által a folyadék a be­tétek között lehetőleg nyugodtan folyik annélkül, hogy a neutrális rétegben bekö­vetkező elkülönítés zavartatnék. A 7. és 8. ábrákban a kúpalakú betét belső oldalán el­rendezett bordák a központ felé spirálissze­rűen haladó ív alakjával bírnak. Ha sok ilyen kúpot helyezünk egymás fölé, akkor azok között térközök képződnek, melyek mindegyikében a mindinkább nehezebbé váló folyadék hosszú pályán a kerület felé mo­zog, minek következtében a könnyebb fo­lyadékrészecskéknek több idejük van a ki­válásra. Ezen foganatosítási alaknál is a barázdákat a teljes tej vezetésére szolgáló (8) harántcsatornákkal szakítjuk meg, me­lyek előnyösen a betétek belső oldalán ren­dezendők el. A mint az előzőkből kitűnik, a barázdák alakja némely esetekben a betét alakjától is függ úgy, hogy a betéteknek más-más alakja szerint különböző alakú barázdák adódnak ki. A betétek közé esetleg köz­benső részeket helyezhetünk és a barázdás betéteket más szerkezetű betétekkel vál­takozva rendezhetjük el annélkül, hogy ez által a találmány megváltoznék. A betétek továbbá lyukakkal, ill. nyílá­sokkal vagy némely pontokban magasabb bordákkal vagy emelkedésekkel lehetnek ellátva, aszerint, a mint a folyadékot bi­zonyos irányban átbocsátani vagy ellenke­zőleg, áramlásában megakasztani akarjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyadékcentrifuga, jellemezve az által, hogy a dobba helyezett betéteknek vagy ezek bizonyos csoportjának hatásos, vagyis a folyadék által érintett felüle­tén, ill. fölületein finom barázdák van­nak elrendezve. 2. Az 1. alatt igényelt folyadékcentrifugá­nak egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a dobba helyezett beté­teknek vagy ezek bizonyos csoportjának hatásos, vagyis a folyadék által érintett fölületén, ill. fölületein gyalúlás, mara­tás, vésés, kiverés, ill. hasonló megmun­k álás vagy az anyagrészecskék eltolását okozó nyomással foganatosított sajtolás, ill. hengerlés vagy pedig öntés útján, ill. bármely más módon előállított finom barázdák vannak elrendezve. 3. Az 1. alatt igényelt centrifugának egy foganatosítási alakja, jellemezve az ál­tal, hogy a fémlemezekből vagy vékony falakból képezett betétek egyik oldalú-

Next

/
Thumbnails
Contents