36515. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú porterhelt levegő továbbítására

hengerrel bíró szivattyú függélyes metszete; a 4. ábra egy másik kiviteli alak ugyanoly metszete, végül az 5. ábra centrifugális szivattyú sematikus ábrázolása. Ezen kiviteli alakok közül az 1. és 2. ábrákon föltüntetett a legfontosabb és legjobb, a 3. ábrán látható azonban legvilágosabban tünteti föl a találmány alapelvét, ezért ezt is fogjuk első helyen tárgyalni. A (b) dugattyúval fölszerelő (a) henger (c) csatorna útján a kellő magasságig folyadékkal, például vízzel vagy olajjal megtöltött (d) tartállyal áll összeköttetésben. A (d) tartályból (e) szelep (f) térbe vezet, mely a szívókészülékhez vezető (h) csővel van összekötve. Fölül a (d) tartály (i) szeleppel van ellátva, mely az (e) szelephez hasonlóan fölfelé nyílik. Az (e) és (i) szelepek közti tér (g) csatorna útján közlekedik a (d) tartály főrészével. Tételezzük föl, hogy a gép működése közben nem vezettetik több folyadék a szivattyúba. Ha már most a (b) dugattyú lefelé jár, a folyadék a (d) tartályba nyomatik, mely ily módon egészen az (i) szelepig megtölthető; a dugattyú fölemelkedésénél a (d) tartályban a sülyedő folyadék fölszine fölött légüres tér fog keletkezni, mely az (©) szelepre ható, most kisebb f olyadéknyomással együtt azt idézi elő, hogy a levegő az (f) térből az (e) szelepen át a folyadék fölszine fölött a (d) tartályba szívatik át. A dugattyúnak erre következő lefelé menésénél a folyadék fölszine fölött lévő levegő az (i) szelepen át az esetleg porgyűjtő szerkezetekkel fölszerelt (k) térbe szoríttatik át, melyből (1) csövön át szűrőn vagy hasonlón keresztül rendeltetési helyére vezettetik. Minthogy a levegő csak igen csekély folyadék föl színen halad el és nagy sebességgel szívható föl, a folyadék fölötti útjában jóformán semmi port sem fog lerakni. Azonkívül a (g) tér térfogata valamivel nagyobb lehet, mint a dugattyú mozgásterének térfogata, úgy, hogy a tisztátalanságokkal terhelt folyadék csakis igen kis mértékben fog a (d) tartályba és a (c) csatornához jutni. A gép hosszabb üzeme után mégis arról kell gondoskodnunk, hogy ama tisztátalanságok, melyek lassankint a folyadékon áthatolva, a (c) csatornán át a szivattyú hengerébe jutnak, a dugattyú vagy henger működési fölületeire le ne rakódjanak. E czélból, a henger gyűrűalakú (r) kiszélesítéssel van ellátva, melyből egy vagy több (m) csőtoldat indul ki, melyek tiszta folyadékkal megtöltött tartállyal állanak összeköttetésben. Az (r) kiszélesítés közvetlenül ama hely alatt van, a hol a dugattyú alsó része áll akkor, mikor a dugattyú fölső helyzetében van, úgy, hogy a dugattyú csakis fölső helyzete közelében teszi szabaddá a tiszta folyadékot bevezető (m) csőtoldatot, egyebekben pedig a folyadék beömlését meggátolja. Az (m) cső nyitásánál a (g) csatornában lévő légüresség következtében az (m) csőtoldaton belül jóval egy légkörnyomásnál kisebb nyomás, azonkívül pedig rendszerint egy légkörnyomásnál nagyobb nyomás fog uralkodni. A dugattyú lefelé mozgásánál is ugyanez az eset fog beállani, a folyadék tehát csakis be fog áramolhatni. Általában tehát fölösleges lesz a bevezető csövön valamely beáramlási szelepet elrendezni, azonban különös esetekben, mikor például a tiszta folyadékot alacsonyabban fekvő tartályból vesszük, mégis szükségessé válik egy ily szelep elrendezése, hogy a beömlött folyadék a dugattyú lefelé menésénél ismét ki ne hajtassék. Ily esetekben a 4. ábrán látható elrendezést alkalmazzuk, a hol a szelep (n)-nel van jelölve. Az (n) szelep akkor is szükséges, ha a henger (r) kiszélesítését az említett helynél mélyebben alkalmazzuk. A beáramló víz mennyiségét szükség esetén (p) csappal szabályozhatjuk. Lehet természetesen nemcsak egy ily kiszélesítést, hanem különböző magasságban többet is elrendezni. A beáramló tiszta folyadék a dugattyú lefelé menésénél közvetlenül a dugattyúhoz simul és így ezt a tisztátalanságokkal kevert folyadék ellenében megvédi és egy-