36470. lajstromszámú szabadalom • Tenger alatt járó naszád kettős fallal

— 2 — naszád legmélyebb pontján pedig egy (M) szelep van olyképen elhelyezve, hogy a szelep nyitásánál az (A és B) fal között levő teret a naszádot körülvevő vízzel lehessen kapcsolatba hozni. Az (M) szelep szeleprúdja a (B) falon átmegy és a falon átnyúló végén egy (ml) kézikereket visel. Eme leírt elrendezés csakis oly tüzelőauyag használatát engedi meg, melynek fajsúlya a vízénél kisebb és mely a vízzel oly mértékben, hogy hasznavehetetlenné váljék, nem keverődik vagy nem vegyül. Ha már most a naszád az (M) szelep és az (F) töltőcsőcsonk nyitott álapotánál a vízszinén úszik, az J^A és B) falak között levő üregben ugyancsak az (x—x) vízszinig emelkedik. Ha már most ezt a teret az (F) töltőcaőcsonkon át tüzelőanyaggal töltjük, a töltőcsőcsonk villás vége a tüzelőanyagot egyenletesen osztja el az (E) fal által megosztott tér két oldalán, a tüzelőanyag pedig kisebb fajsúlya miatt a víz szilién úszik és azt a falak között levő térből a nyomás növekedése mellett az (M) szelepen át kiszorítja. A mint már most az (M) szelepnél tüzelőanyag kifolyását észleljük, az (M) szelepet az (ml) kézikerék segélyével elzárjuk, a további töltést abba hagyjuk és az (F) töltőcsőcsonkot az (fl) süveg fölcsavarásával elzárjuk. Ha már most az (M) szelepet nyitjuk, a tüzelőanyag kifolyását a külső víznyomás meggátolja. Mikor a (G) csap nyitása után a (H) csövön tüzelőanyagot szívatunk le, a külső víznyomás hatása alatt annyi víz folyik a jelezett térbe, amennyi tüzelőanyagot szívattunk abból le, mig az (A B) falak között levő tért az elfogyasztott tüzelőanygot pótló víz tejesen ki nem tölti. Kevéssel emez időpont előtt — mit a a (K) vízszinmutató cső segélyével észlelhetünk — a (G) csapot elzárjuk, hogy a (H) tüzelőanyagvezetékbe víz ne juthasson. Az (M) szelep segélyével a vízbeömlést a külső nyomástól függetlenül szabályozhatjuk. A 3. és 4. ábrán látható két foganatosítási alak az előbb leírttól lényegében az (A és B) falak viszonylagos helyzete által tér el. A 3. ábrán látható foganatosítási alaknál az (A) külső fal nem ér egészen a (B) belső fal legmélyebb pontjáig, minek következtében két részarányosán elhelyezett (M) szelepet kell alkalmazni. A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál az (A és B) fal egymással a naszád legmagasabb pontján érintkezik. Ennél az elrendezésnél egyetlen (M) szelep alkalmazása elégséges, azonban oly czélból, hogy a tüzelőanyag az (A B) falak között levő térből könnyen átfolyhasson a (D) dómba, ennek meglehetősen széles kiképezését követeli meg. Valamely találmányom szerint kiképezett tengeralatt járó naszád rendkívül sok folyékony tüzelőanyagot szállíthat magával, minek következtében a naszád működési körének sugara igen nő. Minthogy továbbá a tüzelőanyag fölvételére szolgáló teret egész fölületén víz veszi körül, a naszádon szállított tüzelőanyagot is erősen hűtjük, mi tűz- és robbanásveszély ellen nagy biztonságot nyújt. Minthogy végül a naszád két fala között fekvő tér a naszád mozgásánál a külső vízzel állandóan közlekedik, a külső hajófal teljesen tehermentesítve van, úgy hogy annnak benyomásától még akkor sem kell tartani, mikor a naszád mélyre merül. Az (A B) falak között levő teret harántfalak egyes kamarákra oszthatják, melyek mindegyike közlekedik a külső vízzel és melyeket egymás után ürítünk ki. SZABADALMI IGÉNY. Tengeralatt járó naszád kettős fallal, az által jellemezve, hogy a belső és külső fal között levő tér folyékony tüzelőanyag elhelyezésére szolgáló tartály gyanánt van berendezve és hogy eme tartály külső falának alsó részén egy vagy több elzárható nyílás van kiképezve, melyen át a tüzelőanyag elvezetésének megfelelően önműködően külső vizet lehet az üregbe bevezetni. (2 rajzlap melléklettol.) ALLAA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BU.APLttE*